Bőröndboltban hallott történetből készült a filmtörténet egyik legfontosabb holokausztfilmje.Thomas Keneally író azért tért be egy Beverly Hills-i bőröndboltba 1981 októberébe, hogy vegyen egy új aktatáskát. Miközben Keneally arra várt, hogy a bank elfogadja a kártyás tranzakciót, beszélgetni kezdett az eladóval, Leopold Page-dzsel, aki elmondta, hogy az eredeti neve Poldek Pfefferberg, és egyike annak az 1098 lengyel származású zsidónak, akit a szudétanémet gyártulajdonos, Oskar Schindler mentett meg a biztos halált jelentő koncentrációs tábortól azzal, hogy elvitte őket munkásnak a Brünnlitzbe áthelyezett lőszerüzemébe.

Page annyira komolyan gondolta, hogy mindenkinek hallania kell ezt a történetet, hogy amikor találkozott Keneallyvel, akkor már két iratszekrényre elegendő anyaggal rendelkezett a Schindler-listán szereplő emberekről, és magáról Oskar Schindlerről.

Az összegyűjtött anyag egy részét Keneally elkérte, hogy áttanulmányozhassa a hotelszobájában, ahol hamar rájött, hogy kivételes lehetőség hullott az ölébe. Az író által „dokumentarista regénynek” nevezett, a Schindler bárkája című könyv egyszerre nevezhető ismeretterjesztő történetnek, és klasszikus kalandregénynek, ami már a megjelenése évében megnyerte a nagy jelentőséggel bíró Booker-díjat.

Ugyanakkor Page nemcsak könyves, hanem filmes lehetőséget is látott a történetben, éppen ezért már az 1960-as évek elején, amikor a producer Martin Gosch felesége, Marie betért a boltjába, hogy megjavíttasson egy kézitáskát, akkor Page azt addig nem adta vissza, amíg Marie meg nem ígérte, hogy összehoz neki egy találkozót a férjével. Gosch először hallani sem akart a történetről, de aztán az annyira elkápráztatta, hogy úgy döntött, hogy beáll a projekt mögé.

A producer közbenjárásának eredményeként az MGM Studios 50 ezer dollárt fizetett az abban az időben még élő Schindlernek a szükséges jogokért, majd megbízta a Casablanca egyik forgatókönyvíróját, Ben Kochot, hogy dolgozzon a szkripten, ami Az utolsó óráig munkacímet kapta, ám végül nem valósult meg.

Könnyen lehet, hogy ez így is maradt volna, ha Sidney Sheinberg, az MCA/Universal akkori elnöke úgy nem dönt, hogy az 1982-es megjelenés után nem sokkal Steven Spielberg kezébe nyomja Keneally könyvét.

Habár egyes források szerint az Alkony sugárút és a Van, aki forrón szereti rendezője, Billy Wilder akkoriban már tárgyalt Keneallyékkel, mert azt szerette volna, hogy a Schindler bárkájának adaptációja lesz a hattyúdala, mégis Spielbergéknek sikerült megelőzniük.

Amikor aztán Page afelől érdeklődött, hogy mikor kezdődnek a forgatások, akkor Spielberg talán nem is sejtette, hogy a próféta szól belőle, mikor azt felelte, hogy tíz év volna. Kiderült ugyanis, hogy a projekttel akadnak problémák.

A Schindler listája forgatása végül 1993 februárjában vette kezdetét Krakkóban, ám ez sem ment problémamentesen. Gondot okozott például az, hogy a Zsidó Világkongresszus tiltakozott az ellen, hogy Spielbergék az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor bizonyos részein forgassanak, ezért ezeket a részeket díszletként kellett megépíteni.

A gondoknak még a forgatás után sem lett vége, ugyanis az első vágás után a film játékideje négy óra lett, amivel kapcsolatban mindenki egyetértett abban, hogy ennyi időt senki sem fog végigülni a mozikban.

A film alapos megnyirbálása során többek között kivágták azt a jelenetet, amelyben egy tehervagonnyi fagyott holttest érkezik Brünnlitzbe, amit Spielberg egyébként s túl hollywoodias húzásnak vélt.

A Schindler listáját végül 1993. november 30-án mutatták be. Bár a premier után a filmet több támadás is érte, mégis azok eltörpültek amellett, hogy például az USA akkori elnöke, Bill Clinton és a talkshow-sztár Oprah Winfrey arra biztatta az embereket, hogy nézzék meg a filmet.

A Schindler listája 321 millió dollárt kaszált, ám ennél sokkal nagyobb érdem, hogy a kritikus szerint kevés ennél fontosabb film készült a holokausztról. Az Akadémia osztotta ezt a véleményt, ugyanis a Schindler listája tizenkét kategóriában kapott Oscar-jelölést, majd hetet meg is nyert, köztük a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó aranyszobrot vehette át, Spielberg pedig örökre bebizonyította, hogy helye van a legnagyobb filmesek között.

(Forrás: hu.ign.com)