Döbbenetes dolgok, amikről nem esett szó az HBO minisorozatában.csernobilSvédország volt az első, aki észlelte a katasztrófát: Az ukrán kormány eleinte titkolta a csernobili robbanást, ezért Svédország volt az első ország, amely beszámolt róla a világnak.

11 RBMK reaktor működik Oroszországban: A csernobili tragédia után nagyon sok biztonsági fejlesztésen estek át a 11 RBMK reaktorok, amikből jelenleg 11 működik Oroszországban.

Akár 90.000 ezer áldozata is lehet: Nehéz lenne pontosan megmondani, hogy összesen hány ember halt meg a csernobili robbanás miatt, de a számuk 4-90 ezer között lehet. Ez a becslés magába foglalja a kezdeti robbanásban bekövetkezett két halálesetet, az azt követő hónapokban történt 29 akut sugárbetegségből eredő halálozást, és azt a több ezer embert, akik a sugárzással kapcsolatos okok miatt haltak meg.

Még több ezer év, mire újra biztonságos lesz a terület: Egyes becslések szerint még 20-24 ezer évig nem lesz biztonságos Csernobil körüli területen élni.

Nem volt elszigetelő épület: Ahogy az a minisorozatból is kiderült, az erőműnek nem volt biztonsági intézkedése ilyen katasztrófa esetére, vagyis Csernobilnak nem volt elszigetelő épülete.

Hasonló a Hirosimai eseményekkel: A csernobili reaktor 1986. április 26-án robbant fel. A tragédia közelében nagyjából 30 ezer személy tartózkodott. A sugárzásnak kitett személyek átlagosan körülbelül 45 remet (a rem a sugárterhelés mértékegysége) kaptak, ami hasonló ahhoz, amit 1945-ben szenvedtek a túlélők, amikor Hirosimára atombombát dobtak.

Azonban a kibocsátott sugárzás mennyisége 100-szor erősebb volt, mint a Nagasaki-ra és Hirosimára ledobott atombombák által kibocsátott sugárzás.

Elszabadult a radiofóbia: A számítások szerint 100-200 ezer abortusz történt Európában a csernobili katasztrófa utáni „radiofóbia” következményeként. A Live Science szerint ennek oka az volt, hogy sok orvos egész Kelet-Európában és a Szovjetunióban azt tanácsolta a várandós nőknek, hogy vetessék el a magzatot, ezzel elkerülve azt, hogy a gyerekük születési rendellenességgel jöjjön a világra.

Valójában az ezeket a nőket ért tényleges sugárterhelés mértéke túl alacsony volt ahhoz, hogy problémát okozzon a terhességben.

Nem pusztult ki teljesen a vadvilága: A robbanás után evakuálták az embereket a csernobili területről, majd irtani kezdték a házi és vadonélő állatokat, hogy azok ne terjesszék tovább a sugárfertőzöttséget.

Napjainkban ezen a területen farkasok (a korábbihoz képest hétszeresére nőtt példányszámban), őzek, jávorszarvasok, gímszarvasok és vaddisznók laknak. Ugyanakkor ez nem azt bizonyítja, hogy a sugárzás jót tesz a vadon élő állatoknak, ugyanis Európa más területeihez viszonyítva még mindig sokkal alacsonyabb az ott élő populáció, ráadásul a Csernobil 30 kilométeres kizárási zónájában élő állatok esetében magasabb a halálozási arány és a megnövekedett genetikai mutációk a születés során.

A gyerekek körében is megnőtt a rákos megbetegedések száma: A csernobili robbanást követő első öt évben több, mint 90%-kal nőtt a rákos gyerekek száma Ukrajnában. A tragédia utáni első 20 évben közel 5 ezer pajzsmirigyrákot regisztráltak a 18 éven alattiak körében Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban.

2000-ig működött a csernobili atomerőmű: A csernobili atomerőmű egészen 2000 decemberéig folytatta a tényleg működését.

Írországba is eljutott a radioaktív eső: A csernobili radioaktív eső leginkább, 63%-ban, Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot sújtotta, de olyan messzire is eljutott, hogy még Írországot is elérte.

Vannak, akik még ott élnek: Illegális Csernobil 30 kilométeres kizárási zónájában élni, de vannak, akik ezzel nem foglalkoznak. A jelenleg ott élő 130-150 fő között sok az idősebb nő, aki még mindig a családja földjén gazdálkodik.

A sugárzástól lett vörös az erdő: A csernobili katasztrófa közelében található erdő a „Vörös Erdő”, ugyanis a sugárzás hatására fényes gyömbérszíne lett a növényzetnek. A 30 kilométeres zónának ez a legszennyezettebb része.

(Forrás: noiportal.hu)