Legjobb film kategóriában nem, de például vizuális effektusok, smink, látvány vagy adaptált forgatókönyv kategóriában már az 1940-es évek óta versengenek szuperhősök.oscarRyan Coogler alkotása elérte azt, amit előtte egyetlen képregényfilmnek sem sikerült, ugyanis a Fekete Párduc a legjobb film kategóriába kapott Oscar-jelölést. Emellett a díszletek, a hangkeverés, a hangvágás, a jelmezek, a zene és a betétdal is versenybe száll az aranyszobrocskáért, míg a forgatókönyv, a rendezés és a színészek jelölés nélkül maradtak.

Habár az Akadémia nincs oda a műfajért, mégsem a Fekete Párduc az első képregényfilm, ami jelölést kap valamelyik kategóriában, sőt, előfordul, hogy egy-egy alkotás megnyerte a díjat.

Erőszakos múlt (A History of Violence, 2005): Egy képregény alapján készítette el a filmet David Cronenberg. Az Erőszakos múlt két kategóriában kapott jelölést. Ezek egyike az adaptált forgatókönyv volt, míg a másikat a mellékszereplőt alakító William Hurt kapta. A film végül egyik kategóriában sem nyert.

X-Men: Az eljövendő múlt napjai (X-Men: Days of Future Past 2014): Az időutazós X-Men-film a vizuális kategóriában kapott jelölést, de végül nem nyert.

Pókember 2. (Spider-Man 2, 2004): A vizuális effektusok kategóriájában nyert Oscart Sam Raimi második Pókember-filmje, ami a legjobb hangkeverés és legjobb hangvágás kategóriában is kapott jelölést.

A maszk (The Mask, 1994): A Dark Horse című képregényből készült A maszk, ami a legjobb vizuális effektusok kategóriában kapott Oscar-jelölést, de végül nem nyert.

Persepolis (2007): A legjobb animációs film kategóriában kapott jelölést, de díjat nem, a Persepolis, ami esetében Marjane Satrapi a saját életéből inspirálódva készített képregényt, majd ültette át azt rajzfilmbe.

Pókember (Spider-Man, 2002): A legjobb vizuális effektusok és a legjobb hangkeverés kategóriákban kapott jelölést Sam Raimi filmje, ám a díjat nem kapta meg.

Hellboy 2. – Az Aranyhadsereg (Hellboy II: The Golden Army, 2008): A legjobb smink kategóriában kapott jelölést, de díjat nem, Guillermo del Toro képregényfilmje.

Men in Black – Sötét zsaruk (Men in Black, 1997): A legjobb sminkért járó díjat vehette át Barry Sonnenfeld képregényadaptációja, ami jelölést kapott a díszlet és a filmzene kategóriákban is.

A sötét lovag (The Dark Knight, 2008): Christopher Nolan második Batman-filmje volt az első olyan képregényfilm, ami az Oscar egyik fő kategóriájában nyert, ugyanis Heath Ledger posztumusz díjat kapott, mint a legjobb epizódszereplő.

A sötét lovag megkapta a legjobb hangvágás díját. Emellett több más kategóriában (operatőr, vágás, díszlet, smink, hangkeverés és vizuális effektusok) is kapott jelölést, de ezekben már nem sikerült nyernie.

A kárhozat útja (Road to Perdition, 2002): A gengszter-képregényből Sam Mendes készített filmet, ami megkapta a legjobb operatőrnek járó díjat. A kárhozat útja Oscar-jelölést kapott még a legjobb jelmez, legjobb hangkeverés, legjobb hangvágás, legjobb eredeti filmzene és a legjobb férfi epizódszereplő kategóriákban is.

Mindörökké Batman (Batman Forever, 1995): A legjobb operatőr, a legjobb hangkeverés és legjobb hangvágás kategóriákban kapott jelölést Joel Schumacher első Batman-filmje, ami végül egyik díjat sem kapta meg.

Amerika Kapitány: A tél katonája (Captain America: The Winter Soldier, 2014): A vizuális effektusai miatt kapott Oscar-jelölést a második Amerika Kapitány-film, ami végül nem nyerte meg az aranyszobrocskát.

Sikersztori (American Splendor, 2003): A legjobb adaptált forgatókönyv kategóriába kapott jelölést a Harvey Pekar önéletrajzi ihletésű képregényéből készült film, ami végül nem kapta meg a díjat.

Vasember 2. (Iron Man 2, 2010): A vizuális effektusai miatt kapott jelölést a második Vasember-film, de a díjat nem nyerte meg.

Vasember 3. (Iron Man 3, 2013): Ahogy az első két film, úgy a harmadik Vasember is a vizuális effektusai miatt kapott jelölést, de a díjat megint nem kapta meg.

(Forrás: hu.ign.com)