Nem Batman az egyetlen komor karakter a műfajban.dreddA szuperhősfilmek rendszeres nézői jól tudják, hogy Marvel alkotásra kell beülniük a moziba, ha nem sötét és komor alkotásra kíváncsiak, hiszen ez a stúdió még a Bosszúállók: Végtelen háborút is úgy tálalta a nézők elé, hogy a drámai pillanatok mellett bőven akadt nevetésre okot adó jelenet, párbeszéd.

Ugyanakkor vannak nézők, akik inkább a komor, sötétebb szuperhősfilmeket kedvelik, de nem kizárólag Batmanre kíváncsiak, hiszen a Denevéremberről köztudott, hogy az egyik legkomolyabb szuperhős.

Ha te is ebbe a táborba tartozol, akkor az alábbi sötét hangulatú filmek neked valóak lehetnek.

Dredd (2012): Ha nem is nem is szuperhős, mégis képregényhős Dredd, bár hősiesnek aligha nevezhetjük azt, ha a főszereplő leszámol egy felhőkarcolónyi bűnözővel. Ugyanakkor éppen ez az, ami miatt a 2012-es feldolgozás légköre kendőzetlen erőszakból és az optimizmus teljes hiányából áll.

Ha/Ver (Kick-Ass, 2010): Habár Matthew Vaughn nem spórolt ki a humort a filmjéből, mégis kevés az olyan ember, akit tényleg felvidít az a cinikusan agresszív, éretlen stílus, amivel ez a film a szuperhőskliséket ekézi.

A Ha/Ver cselekménye arról szól, hogy egyesek hogyan használják a szuperhőslétet az erőszak és gyilkolás igazolására. Lehet, hogy a film nem búskomor, de azért felemelőnek sem lehet nevezni.

Logan – Farkas (Logan, 2017): Az X-Men legismertebb karakterének búcsújában nehéz lenne olyan pillanatot találni, ami nem az elmúlásról szólna. A film történetében vége a hősök korának, Logan öregszik, körülötte pedig darabjaira hullik a világ és mindenki elhalálozik.

Mindennek ellenére a címszereplő szembenéz az élet fájdalmával és végül hoz még egy utolsó helyes döntést, ami a szuperhősök műfajában egy forradalmi ötlet, mégis csak kevés alkotásban sikerült olyan komolysággal előadni, mint a Logan – Farkasban.

V mint vérbosszú (V for Vendetta, 2006): Igaz, hogy V-nek nincs különleges képessége, mégis igazi komor igazságosztó, aki minden eszközzel harcba száll egy orwelli diktatúrát kiépítő nacionalista kormánnyal szembe.

A főszereplő kegyetlenségét, öncélúságát és felszabadító tevékenységét csak egy hajszál választja el a terrorizmustól, ez pedig elképesztően sötétté varázsolja ennek a filmnek az élményét.

Robotzsaru (RoboCop, 1987): Ha azt is szuperképességnek tekintjük, amit egy robottest ad az embernek, akkor a Robotzsaru is szuperhős, mivel titkos indentitással és önbíráskodásra való hajlammal rendelkezik. A főszereplő nem egy igazi hőstípus, de a filmet annyira áthatja a kicsinyes gonoszság, hogy a bűnözők kegyetlen kiiktatása már hősies tettnek minősülhet a néző számára.

Super (2010): Látva a Supert, nehéz elhinni, hogy James Gunn később boldogan állt a szuperhősfilmek élére, ugyanis ez a film egyáltalán nem mutat jó képet a legtöbb képregényben jelenlévő önkényes igazságosztásról.

A történet főszereplője Rainn Wilson, akinek szuperképessége a nagyon erősen fejlett igazságérzete, amit úgy használ, hogy a legkisebb vétségért is agyonveri a bűnöst. Végül a saját kárán kell megtanulnia, hogy milyen következményei vannak a kéretlen hősködésnek.

A holló (The Crow, 1994): Eleve az alapötlet komor és sötét, mert arról szól, hogy egy rockzenész visszatérhet a halálból, hogy megbosszulja a menyasszonya meggyilkolását. A holló szélsőséges érzelmekkel teli film, amiben igazi tragédiát láthatnak a nézők.

A filmnek Alex Proyas rendező adott még nyomasztóbb atmoszférát a fakó és félhomályos képi világgal. Az igazi drámát azonban az adja, hogy A holló forgatásán, egy máig érthetetlen, baleset következében halálos lövés érte a főszerepet alakító Brandon Lee-t, aki később belehalt a sérülésbe.

(Forrás: hu.ign.com)