Gyakran ismétlődő filmes jelenetek, amelyek egyáltalán nem tükrözik a valóságot.
Robbanó autók: Látványos, ahogy a szikláról lezuhanó autó kigyullad, ám az igazság az, hogy a benzin elég nehezen gyullad meg, ráadásul a benzingőz és a levegő egy meghatározott arányú elegye kell ahhoz (1,4 és 7,6 tized között), hogy történjen valami. A súlyos karambolok után előfordul, hogy meggyullad a benzin, de a robbanás ritka.
Számítógépes hackelés: A filmekben nagyjából három perc elég ahhoz, hogy lenyomozzanak egy telefonhívást, de a számítógépek feltörése még ennél is gyorsabban megy. A valóságban ez még egy profi hackernek is tovább tartana.
Üvegen átesés: Az akciófilmekben gyakori, hogy egy szereplő átzuhan egy üvegablakon, majd egyetlen karcolás nélkül elsétál. A valóságban a borotvaéles üvegszilánkok átvágnák az ember ruháját és húsát.
A hangtompító: A filmek miatt azt hihetnénk, hogy egy emberekkel teli szobában könnyen megúszható a lebukás, ha hangtompítós pisztolyt használunk. Valójában a hangtompító csak a pisztolyban felrobbanó gázok keltette hangnak egy részét nyeli el. Egy hangtompítós fegyverrel leadott lövés nagyjából akkora hangot ad, mint amikor becsapjuk a kocsiajtót.
A tetthely biztosítása: Gyakori jelenet, hogy a lövöldözés után a nyomozók a halott felett állnak, majd odaszólnak az egyenruhásoknak, hogy vigyék a hullaházba az áldozatot és takarítsanak fel, majd a következő jelenetben a nyomozók már a bárban lazítanak.
A valóságban a tetthelyen kell maradnia annak a rendőrnek, aki használta a fegyvert, és addig nem csinálhat semmit, amíg nem érkezik valaki, aki ellenőrzi a körülményeket, és a technikusok össze nem szedtek minden nyomot és bizonyítékot.
Emellett a valóságban a rendőrök nem takarítanak fel. A holttest elszállítása és a vizsgálat után az ingatlan tulajdonosának kell rendet tennie.
Az amnézia „gyógymódja”: A rajzfilmekben és régi sitcomokban gyakran úgy „gyógyítják meg” az amnéziás szereplőt, hogy jól fejbe vágják. A valóságban az orvosok véleménye az, hogy talán ez a legrosszabb, amit tehetünk, mert az ütés tovább súlyosbítana a beteg állapotán.
A gyilkos lövés: Nagyon sokszor előfordul, hogy a filmek egyetlen lövéstől meghalnak a szereplők. A valóságban az, hogy egy lövés halálos lesz-e, nagyban függ a fegyver és a töltény típusától. Az áldozat legfeljebb akkor fog azonnal összeesni, ha a lövés az agyat vagy a gerinc felső részét érte.
Drámai fuldoklás: A filmekben sokáig csapkodnak a fuldoklók, miközben segítségért kiabálnak. A valóságban a fuldokló nem tud kiabálni, mert a szája nincs elég ideig a víz fölött. Csapkodni sem szoktak.
A kloroformos zsebkendő: A filmekben szinte azonnal összeesik az, akinek az arcára kloroformos zsebkendőt nyomnak. A valóságban a kloroform elveszti a hatékonyságát, ha oxigénnel vegyül. A módszer azért sem jönne be az életben, mert a kloroform hatása nem azonnali. Az áldozat méretétől és súlyától függően, akár 10 percbe is beletelhet, hogy a szer kiüsse az illetőt.
Sírkő akár egy óra alatt: Amikor a filmben valaki meghal, akkor gyakori, hogy a következő jelenetben már a sírja körül állnak az emberek. A valóságban legalább négy hétbe telik, mire elkészül a sírkő.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások