Az 1800-as években kezdték használni a romák a vardókat.Abban nincs semmi különös, hogy sokan szeretnek lakókocsival kirándulni, de az sem ritka, hogy valaki úgy dönt, hogy nem szeretne házban vagy lakásban élni, hanem inkább egy lakókocsiban alakítja ki az otthonát, ám az már új trend, hogy egyre népszerűbbek a vardók.
Gypsy wagonnak és vardónak is nevezett cigány lakókocsik az 1800-as években jelentek meg, majd az első világháború után kezdtek eltűnni, mert a lóval húzott kocsikat felváltották a gépiesített járművek.
Mivel napjainkban nagy divat, hogy leheljünk új életet a régi dolgokba, ezért egyre többen veszik elő a XX. század első felét túlélt vardókat, hogy azokat felújítsák, de van, aki arra vállalkozik, hogy hippi stílusú kocsit rak össze, vagy az Airbnb-n oldalán olyan hirdetést is találhatunk, amelyben franciaországi vardót bérelhetünk ki éjszakánkénti 31 ezer forintért.
A vardo története abban az időben vette kezdetét, amikor a Brit-szigeteken élő cigányság az 1800-as évek közepéig gyalog közlekedett, az estéket pedig sátorban töltötték, majd egyre többen kezdték használni a vidáman felcicomázott, fából készült lakókocsikat.
Hamarosan a vardo a cigányok legértékesebb tulajdona lett. A lovak által húzott kocsikat Franciaországban fejlesztették ki az 1810-es években. A vásározó és cirkuszos cigányok miatt a vardo hamarosan Angliában is elterjedt.
2017-re nagyon kevés ősi vardo maradt fenn eredeti állapotban, köszönhetően a nedves brit időjárásnak és a szúnak. Azok a kocsik, amelyek túlélték az elmúlt évszázadokat, magángyűjteményekbe és múzeumokba kerültek felújított, vagy felújítás alatt álló állapotban. A modern vardo építők és festők arra törekednek, hogy az eredeti tervek alapján építsék meg az új vagonokat.
A XIX. század közepén elterjedtek azok a kocsik, amelyeket beépített fűtéssel, főzési lehetőséggel szereltek fel. Az első világháború után a gépkocsik betörtek a piacra, ami miatt a 40-es években úton lévő romáknak csupán az 1 százaléka rendelkezett hagyományos vardóval.
Sok vardo pusztulását az okozta, hogy a roma temetkezési hagyományoknak megfelelően, elégették a tulajdonos halála után, annak a többi értéktárgyával együtt. Néhány évtizeddel később a természetbe vágyó városiak hozták újra divatba a vardókat, amit lakókocsiként, miniházként is használnak.
A tölgy-, kőris-, cédrus- vagy fenyőfából készült vardókat családok és nászutas párok készíttetik el. A munka fél évtől akár egy évig is eltarthatott. A kocsikat hat fő stílusban különböztetjük meg. Ez alapján a hagyományos változtat a Ledge, a városi a Reading.
Régen gyakori volt, hogy az építőjéről nevezték el a vardót. A Reading Dauton and Sons of Readingről, tehát az eredeti építőjéről kapta a nevét az 1870-es években. A kite arról ismert, hogy esztétikus és praktikus, mert a közutakon és a nehezebb terepeken is jól boldogul. A tíz láb hosszú kite elején és hátulján egy-egy tornác található, de található rajta tetőablak és bonyolult oroszlánfejes vízköpő.
A cigány lakókocsikra díszes, hagyományos roma szimbólumokat festettek. Egyes vagonokon kutyás, lovas, madaras, oroszlános, virágos, szőlős fafaragások voltak láthatóan. Ezeket aranyfüsttel vagy festékkel emelték ki.
Az interneten található eladásra kínált, de felújításra szoruló vardo, aminek ára 12 ezer dollár (nagyjából 3,5 millió forint). Ez az összeg nagyjából ugyanannyi, mint egy modern, 3D nyomtatott házé.
(Forrás: divany.hu)
Legutóbbi hozzászólások