A 37 százalékos szabály alapján számolt Brian Christian és Tom Griffiths.engaA szerelmeseknek komoly fejtörést okozhat, hogy mikor álljanak oltár elé, mert nem akarják elsietni a dolgot, de a végtelenségig sem halogatnák a frigyet. Rajtuk segíthet az új matematikai elmélet, amit Brian Christian újságíró és Tom Griffiths kognitív tudós alkotott, és amelyben az életünket meghatározó algoritmusokból számolják ki a pontos életkort.

A 37 százalékos szabály feltevése az, hogy az emberek csak akkor hozhatják meg a lehető legideálisabb döntést, ha az összes lehetőségüknek csak a 37 százalékát vizsgálták meg. Állítólag ez az a pont, ahol elég információnk van ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzunk, miközben nem pazarlunk el túl sok időt arra, hogy a szükségesnél több dolgot vegyünk figyelembe.

Ez az elmélet nem teljesen új, mert az 1960-as években néhány matematikus már kidolgozta. A bizonyításra a legjobb módszer a „Titkárnő probléma”, ami egy kitalált szituáció, amiben csak egyszer lehet interjúztatni a titkárnőket.

Ha csak három jelöltet hallgatunk meg, akkor a szerzők szerint már a második után döntést hozhatunk, attól függően, hogy ő mennyire szerepelt jól. Ha jobb, mint az első, akkor felvesszük, ha nem, akkor még várunk. Amennyiben öt jelentkező van, akkor a harmadiknál kezdünk mérlegelni.

Ez a párválasztásra kivetítve úgy néz ki, hogy amennyiben 18 és 40 év között keressük a másik felünket, akkor a 26. életév a legjobb életkor ahhoz, hogy komolyan kezdjünk gondolkodni a jövendőbelinken, mert a 18 és 40 közötti 22 évnek ez a 37 százaléka.

Ha előbb kezdjük, akkor elszalasztjuk azokat a jobb partnereket, akik még jöhetnének, ám az se jó, ha tovább várunk, mert az idő múlásával lassan elérhetetlenek lesznek a jobb választások, tehát csökken a valószínűsége, hogy megtaláljuk a ideális partnert. Matematikailag nézve az ideális pár keresése az „optimális megállapodási probléma”.

Christian és Griffith szerint tényleg 37 százaléknál kell elhatározni, hogy kit választunk. Nem ők azonban az egyetlenek, akik ezt az életkort határozták meg, mert több kutatás eredményéből az derült ki, hogy azok a házasságok a legsikeresebbek, amelyeket 26 évesen kötöttek az emberek.

Természetesen voltak, akik más életkor mellett tették le a voksukat. Az utahi egyetem professzora, Nicholas H. Wolfinger a 28 és 32 év közötti házasságot tartja a legjobbnak, mert a vizsgálatai szerint akkor a legkisebb a válás valószínűsége.

Ez a szám már közel van a 45 százalékhoz, de azzal magyarázható, hogy ezek a párok több időt tölthetnek együtt a házasságkötés előtt. Wolfinger kutatásai azt is kiderítették, hogy 32 év után évente 5 százalékkal nő a párok esélye arra, hogy a jövőben elválnak.

A 37 százalékos azonban messze nem tökéletes, mivel matematikára, logikus döntésekre épül, valamint azt feltételezi, hogy az emberek 26 évesen tudják, hogy mit keresnek abban, akivel le akarják élni az életüket.

A valóság ezzel szemben az, hogy 18 és 40 év között rengeteget változhat az elképzelésünk az ideális partnerről, mert az, ami 18 évesen még fontos volt, 40 évesen már teljesen jelentéktelen lehet, vagy az, ami 18 évesen jelentéktelen, 40 évesen már a legfontosabb kritérium.

A tudósok csak abban értenek egyet, hogy a 26. életév már az a kor, amikor az ember nem keresgél az életben, hanem komoly, nagy döntéseket hoz meg.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)