A kiabálás, az érzelmek titkolása, leszólás, parancsolgatás is szóbeli erőszaknak minősül.breakupA szavak ugyanúgy fájhatnak, mint egy pofon, ám ennek ellenére ritkán vesszük észre, ha a párunk szóban bántalmaz, hiszen a legtöbbször a fizikai erőszak kerül szóba, míg a szóbeli bántalmazásnak nincsenek látható nyomai, csak következményei.

A bántalmazókra jellemző, hogy társaságban kedvesek, odaadók, figyelmesek, emiatt az áldozat senkinek sem mondja el, hogy milyen valójában a párja, ha négyszemközt vannak. Egy ilyen kapcsolatból nagyon nehéz kilépni, mert az elnyomó aprólékosan leépíti a másik fél önérzékelését.

A szóbeli erőszak fajtái:

Elfelejtés: Mindenkivel előfordul, hogy olykor elfelejt valamit, de amennyiben a párunk rendszeresen elfelejti azokat a helyzeteket, amikor megbántott, akkor az már szóbeli bántalmazás.

Kiabálás: Ha agresszíven szól hozzánk a párunk, aki a kérésünkre se hagyja abba a kiabálást, akkor szóbeli erőszakról van szó.

Bagatellizálás: Ha jelezzük, hogy a párunk megbántott, de ő úgy reagál rá, hogy „Nem úgy történt”, „Ugyan, nem volt nagy dolog”, akkor szóbeli erőszakról van szó.

Hallgatás: Ne higgyük, hogy ez jobb, mint a kiabálás, hiszen kellemetlen, frusztráló érzés, ha levegőnek néznek.

Leszólás: Jelezzük, hogy megbántva érezzük magunkat, de a válasz annyi például, hogy: „Túlérzékeny vagy!”

Titkolózás: Úgy érezzük, hogy keveset tudunk a párunkról. Például, nem tudjuk merre jár egész nap, mikor ér haza.fightEllenkezés: Mindegy, hogy mi a téma, a párunk biztos, hogy kijelenti, hogy nincs igazunk, vagy azt sem tudjuk, hogy miről beszélünk. Ennek oka, hogy állandóan ellenséget lát bennünk.

Viccnek álcázott szóbeli erőszak: Ha például a súlyunkra tesz megjegyzést a párunk, és jelezzük, hogy ez bántó, akkor közli, hogy semmi humorunk.

Vádaskodás, hibáztatás: A szóbeli bántalmazás egyik leggyakoribb fajtája. Erre példa: „Egy levest sem tudsz megfőzni.”, „Azért késtem el, mert nem keltettél fel időben!”, „Szánalmas, hogy ezeket olvasod!”

Parancsolás kérés helyett, utasítás: Szóbeli erőszak, ha a párunk semmit sem kér, hanem parancsba adja, például úgy, hogy: „Vidd el innen!”

Fenyegetés gyerekek elvételével való fenyegetés, öngyilkossággal való fenyegetés: A bántalmazó sokszor azért nem lép ki a kapcsolatból, mert a párja azzal fenyegeti, hogy öngyilkos lesz, vagy megtartja a gyerekeket.

A beszélgetés akadályozása, vagy mellébeszélés: Ilyenkor a bántalmazó célja az, hogy vége legyen a beszélgetésnek, ezért például azt mondja, hogy fogjuk be a szánka.

Aláásás: Teljesen megtöri az ember önbizalmát, ha a párja megtagadja az érzelmi támogatást. A folyamatos elnyomás odavezet, hogy megkérdőjelezzük a megélt valóságot, és önmagunkban keressük a hibát.

(Forrás: divany.hu)