Sokan rosszul tudják ezeket a dolgokat.

Repülő rénszarvasok: Szent Miklós életén alapszik a Mikulás mítosz, ám egy komoly szenthez nem illik a repülő rénszarvasok története. Egy egyetemi professzor szerint csak a mágikus gombák hatása miatt láttak az emberek ilyen állatokat.

Szibériában, ahol az igazi rénszarvasok tengetik életüket, nagyon népszerű a mágikus gomba, ami erős hallucinációkat okoz, emiatt nem csoda, hogy a helyiek számoltak be először arról, hogy repülő rénszarvast láttak.

A mikulásvirág mérgező: Karácsony idején az egyik leggyakoribb dekorációnak számít a mikulásvirág, de sokan félnek tőle, mert azt hallották, hogy a növény mérgező, és rengetegen kötnek ki a sürgősségin miatta. Ez nem igaz, ugyanis a mikulásvirág csak kismértékben mérgező a háziállatokra nézve, de nem okoz halált. A mérgezés legsúlyosabb tünete a hányás, hasmenés, de ezek egyike sem halálos.

A tévhit 1919-ből származik, amikor állítólag egy katona 2 éves gyermeke halt meg azért, mert evett a mikulásvirágból. Az, hogy ez tényleg megtörtént-e, a mai napig nem nyert bizonyítást.

Ha azonban mindenképpen tartani akarunk egy karácsonyi növénytől, akkor jobb, ha a fagyöngyöt kerüljük, mert ez sokkal mérgezőbb, mint a mikulásvirág. A mérgezés tünetei a hányás, hasmenés, alacsony vérnyomás. A háziállatokra is halálos lehet.

Sok más irat is ezt a dátumot bizonyítja, ezért többen úgy gondolják, hogy Jézus májusban vagy áprilisban születhetett. A IV. század közepén azonban elterjedt, hogy december 25-én látta meg a napvilágot, ám a karácsony csak a XVII. századra érte el a mostani formáját.

Sokan ekkor ételekkel, ajándékokkal, játékokkal ünnepeltek, de a legtöbb hívő még ekkor sem vett tudomást a karácsonytól, mert szerintük nem volt elég vallásos. 1647-ben olyan sikeresen ellenezték az ünnepet, hogy végül elmaradt.

Eredetileg pogány ünnep volt a karácsony: Gyakran halljuk, hogy a karácsony azért került a téli napforduló napjára, hogy a pogányok is ünnepelhessenek. Ennek azonban sok minden ellentmond.

Anno, amikor elterjedt a kereszténység, akkor az új vallás egyáltalán nem akarta óvatosan felváltani a pogányságot, hanem megpróbált távolságot tartani a pogány ünnepektől. A keresztények vagy megpróbálták megtéríteni a pogányokat, vagy egyszerűen megölték őket. A pogány hagyományok napjainkban nagy részét képezik az ünnepnek, de a XII. századig ez nem volt elfogadott.

A dátum azért esik mégis a téli napfordulóra, mert a legenda szerint Krisztus ezen a napon fogant meg, majd feszítették keresztre. Ez március 25-én volt, tehát ez után pontosan 9 hónappal van december 25.

A karácsonyfák károsak a környezetre: Igazi, vágott, gyökeres, vagy műfenyő? Ez a vita évek óta tart. A környezetvédők arra esküsznek, hogy egy műfenyővel megmentünk egy igazit, ám mások azzal érvelnek, hogy a karácsonykor árult fenyőket direkt ezért nevelik, tehát semmi baja nem lesz a természetnek.

Egyik tábornak sincs igaza. Az igazi fa már a növekedésük közben is sok előnyt hoznak, míg a műanyag változat tömve van káros anyagokkal, tehát szennyezik a levegőt. Ha viszont sokat autózunk egy igazi fáért, akkor megint romboljuk a környezetet.

Amennyiben minden évben ugyanazt a műanyag fát használjuk, akkor talán jót teszünk, de az káros, ha évente újat veszünk. Mivel a legtöbb fenyőfát tényleg karácsonyra nevelik, ezért ez tényleg nem okoz kárt az erdőkben.

A keresztények találmánya a karácsony: Minden évben halljuk, hogy a karácsony valójában egy ősi pogány ünnepet helyettesít, és a téli napfordulót nevezték át Krisztus születésére. A történetnek azonban csak a fele igaz.

A kereszténység már akkor egy több száz éves vallás volt, hogy egyáltalán szóba került volna Jézus születése. Sőt! A korai keresztény írók egyenesen undorító, pogány szokásnak találták a születésnap ünneplését.

Ők ennél gyakrabban ünnepelték, ha valaki meghalt, ezért is keletkezett előbb a húsvét, mint a karácsony. Krisztus születéséről először 200-ban tettek említést egy egyiptomi iratban, ami május huszadikára datálta a születést.

(Forrás: bizzarium.com)