Mára a világ egyik legjelentősebb ünnepe lett a Karácsony. Napjainkban már vallástól függetlenül, mindenki ünnepli szinte a világon, az eredete a téli napfordulóhoz a sötét elűzéséhez vezethető vissza, amelyet végül beolvasztottak a keresztény ünnepek közé. Az ünnep egyik jelképe a karácsonyfa, amely kifejezetten ősi szimbolikával bír.
A fa vagy életfa a pogány vallásokban az életet, a világot, a kozmoszt szimbolizálja. Így a kizöldülő faág pedig ennek jelképének tekinthető. A hagyomány szerint decemberben vízbe állították az életfa ágait és ennek kizöldülésével ünnepelték a sötétség feletti győzelmet, mai formája az életágnak a karácsonyfa.
A 16-17. században fellelhetőek említések a karácsonyfákról, de a 18. századra már egész Németországban elterjedt volt. Magyarországra Németországon és Ausztrián keresztül került be a szokás, az arisztokrata családoknak köszönhetően. Pesten feltehetőleg az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, de a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is szerepe lehetett abban, hogy végül az egész országban meghonosodott ilyen formájában a karácsonyfa állítása.1840-ben jellemzően fenyők voltak megtalálhatóak a pesti polgári családoknál.
A karácsonyfát akkoriban dióval, almával, cukorral díszítették. A gyerekek számára készültek elsősorban ezek a finomságok és a fa elérhető részein voltak felakasztva, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A 19. században már az üvegdíszek és csillogó kiegészítők is elterjedtek és a fény jelképe, gyertya formájában. Az ókorban Rómában ez az időszak az öröm és az ajándékok napja volt, így nálunk is továbbfolytatódott ez a hagyomány, amelyet átvett a kereszténység Szent Miklós napjaként.
forrás: a mult-kor.hu összeállítása nyomán
Legutóbbi hozzászólások