Három érdekes történet átkokról.Ha érdekelnek az elátkozott tárgyakkal kapcsolatos történetek, akkor az alábbi három történt, amelyben szerepel dühös istennő, pórul jár szerzőpáros és rejtélyes szikla, biztos, hogy el fogja nyerni a tetszésedet.
A szikla átka: Az egész világon ismert az az ősi hiedelem, amely szerint soha sincs jó vége, ha megzavarunk egy régi követ vagy kincset, de ugyanez a figyelmeztetés vonatkozik arra is, hogy a múmiákat se piszkáljuk.
A kutatók nagy része nem foglalkozik a babonával, de még közöttük is vannak, akik szerint a hiedelmeknek lehet valós hatása, mert életre kelthetik a legendákat, sőt, meg is erősíthetik azokat. Nem kell messzire mennünk, ha egy ilyen történetet keresünk, hiszen a skóciai Aberdeenshire-ben található Syrie-kastély el van átkozva.
Az épülethez közeli folyóban van egy kőcsoport, amelynek a „Zokogó Kövek” nevet adták. A legenda szerint egy kő hiányzik, ezért a Syrie-nek addig nem lehet örököse, amíg a hiányzó kő nem kerül vissza a helyére.
1944-ben az angliai Essexben történt egy furcsa dolog, amikor arrébb rakták a kéttonnás „Boszorkány sziklát”, hogy kiszélesítsék az úttestet a Scrapfaggot Green kereszteződésnél. Az emberek először azt vették észre, hogy egy hatalmas szikladarab van a helyi söröző előtt, majd csirkéket találtak a nyúlketrecben, a nyulak pedig az udvaron ugrándoztak.
További furcsaság volt, hogy a templomharang összevissza kongott, majd 30 döglött birkát és két lovat találtak, az épületállványzat póznái pedig inogtak. Az emberek úgy döntöttek, hogy jobb lesz, ha visszateszik a sziklát oda, ahol volt. Amikor ez megtörtént, akkor újra nyugalom szállt a környékre.
Egy könyv miatt átkozták el a házaspárt: Robert Heinl 1958-1963 között szolgált Haitin. A nyugalmazott ezredes felesége, amíg a férje szolgálatot teljesített, a voodoo hagyományokat tanulmányozta. Amikor a házaspár visszaköltözött az Egyesült Államokba, akkor könyvet írtak Haiti történelméről. A Vérrel írva című mű nyíltan kritizálta az aktuális uralkodót, aki 1971-ben meghalt, az özvegy pedig elátkozta a könyvet.
A házaspár eleinte repesett az örömtől, hogy olyan jó könyvet írtak, hogy azt érdemes volt megátkozni, ám nagyon gyorsan az arcukra fagyott a mosoly, mert a rettegés beköltözött az életükbe.
Az első csapás az volt, hogy nyomtalanul eltűnt a kézirat, ami így el sem jutott a kiadóhoz. Négy hónappal később egy olyan szobában bukkant fel a kézirat, amelyet a kiadó sosem használt, sőt, évek óta bezárva tartották a helyiséget.
A Heinl házaspár eközben újabb másolatot készített, amit elküldtek lefűzni, beköttetni, de a műveletet végző gép tönkrement. Ezt követően a riporter, aki interjút akart készíteni a szerzőkkel, heveny vakbélgyulladást kapott.
Később az ezredes lába alatt beszakadt az emelvény, miközben beszédet mondott. A férfinak a lába sérült meg, majd hazafelé tartva megharapta egy kutya. További balesetek is történtek, melyek közül kettőben szerepelt a 22-es szám, amit a halott uralkodó mágikus számnak tartott.
Az átok 1979. május 05-én szűnt meg, amikor a házaspár a Haititől keletre fekvő St. Barthélémy szigeten nyaralt. Robert itt kapott szívrohamot, amibe belehalt. A férfi özvegye szerint, minél közelebb voltak Haitihez, annál erősebb volt az átok.
Négygyermekes család okozhatott vulkánkitörést: 1977 nyarán történt az a történet, amelyben egy házaspár a négy gyerekével elutazott a hawaii Mauna Loa vulkánhoz, ahol összegyűjtöttek néhány követ. A helyiek azonnal figyelmeztették őket, hogy ezzel felbosszantják Pelét, a vulkánistennőt, aki mindig megjelenik, hogy figyelmeztessen a közelgő vulkánkitörésre.
A család nem vette komolyan a figyelmeztetést, és teljesen nyugodtan utazott haza. Hamarosan a vulkán kitört, Pele pedig nagyon dühös lehetett, mert a szülők egyik fia néhány hónapon belül vakbélgyulladást kapott, eltörte a csukóját, és a térdét is meg kellett műteni.
A gyerek testvére sem járt jobban. Ő kificamította a bokáját, eltörte a karját. A harmadik fiú szemgyulladást kapott, aminek következményeként szemüveges lett, a gyerekek húga pedig kitörte az elülső két fogát, amikor elesett.
1978 júliusában a család elküldte a köveket egy barátjuknak, aki Hawaiion lakott azzal a kéréssel, hogy tegye vissza őket a helyükre. A szerencsétlenségek azonban folytatódtak. Hamarosan az egyik fiú bevallotta, hogy nála még van három kő. Amikor ezek is visszakerültek az eredeti helyükre, a balszerencse megszűnt.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások