Hírességekkel kapcsolatos természetfeletti történetek.George Washington: Amerika első elnöke volt George Washington, a történelem egyik leghíresebb alakja, akinek birtoka, a Vernon-hegy, szinte ugyanolyan napjainkban is, mint amilyen Washington életében volt.

A szóbeszéd szerint az elnök 1799-es halála óta a birtokán kísért. Legalábbis ezt állították 1806-ban, amikor III. Josiah Quincy, massachusettsi politikus, a Vernon-hegyen találkozott a birtokot megöröklő Bushrod Washingtonnal, George Washington unokaöccsével. Állítólag azon az éjszakán Quincy látta Washington szellemét.

Johnny Cash: A világ egyik leghíresebb countryzenésze volt Johnny Cash, akit depresszió gyötört, és egyszer kijelentette, hogy már halott lenne, ha Isten nem menti meg. Az eset 1967-ben történt, amikor Cash elment a Tennessee állambeli Hendersonville-ben található otthonából, hogy Chattanoogában, a Nickajack-barlangban öngyilkosságot kövessen el. Akkoriban a countryzenész már évek óta drog- és alkoholfüggő volt, a karrierje pedig romokban hevert.

Cash bemászott a barlang legmélyebb részebe, ám amikor véghez akarta vinni a tervét, akkor váratlanul hatalmas békét, világosságot, józanságot érzett és útmutatást kapott. A különös élmény hatására Cash kimászott a barlangból, majd még sokáig élt és új sikereket ért el. Az nem derült ki, hogy pontosan mi történhetett a Nickajack-barlangban.

Winston Churchill: A XX. század egyik vezető alakja volt Winston Churchill, akit a második világháborúban betöltött szerepe, az irodalmi eredményei tettek híressé, ráadásul Nobel-díjat is kapott.

Churchillt sok támadás érte, de azokat valahogy mindig sikerült megúsznia. Egyszer egy éjszakai támadás előtt ellenőrizte a légvédelmi fegyvereket, majd elindult az autójához, aminek nyitva volt az egyik ajtaja. Churchill valamiért úgy döntött, hogy nem a nyitott ajtón száll be, hanem a szemköztinél.

Amikor aztán az autó az utcán haladt, bombát dobtak le, ami megölte volna Churchillt, ha ott ül be, ahol nyitva volt az ajtó. Később Churchill azt mondta az esettel kapcsolatban, hogy azért választotta a másik ajtót, mert valami benne „megálljt” parancsolt, amikor be akart ülni a nyitott ajtónál. Azt nem lehet tudni, hogy Churchillt az előérzete mentette meg több alkalommal is, vagy csak véletlenről volt szó.

Angol uralkodók és a szellemek: Sok időt töltöttek a több évszázada álló otthonaikban az angol királyok, ezért nem meglepő, hogy furcsa, állítólag természetfeletti dolgoknak voltak szemtanúi. Az egyik ilyen történetben a norfolki Raynham Hallban lakott Lord Charles Townshend, akinek felesége Lady Dorothy Walpole Townshend, Anglia első miniszterelnökének, Sir Robert Walpole húga volt.

Lady Townshend 1712-ben halt meg, de állítólag a lelke az épületben kísért. A szellemet, aki azóta sok uralkodót kísértett, elnevezték Raynham Hall barna hölgyének. Találkozott vele IV. György is, amikor az 1800-as évek elején az épületben lakott. Az uralkodó olyannyira megijedt, hogy soha többé nem volt hajlandó visszatérni. Állítólag II. Erzsébet királynő is érezte a barna hölgy jelenlétét.

Sylvia Plath: Élete nagy részében depressziós volt a tehetséges Sylvia Plath, akinek hírnevét Az üvegbura című regénye hozta meg. Plath 1963-ban, mindössze 30 évesen ölte meg magát, méghozzá úgy, hogy bedugta a fejét egy gázkemencébe.

Az öngyilkosságát sokan egy intelligens, de zavart ember tragédiájaként könyvelték el. Plath férje, Ted Hughes író azonban azt állította, hogy a sötét erők kergették halálba a feleségét. A férfi azt állította, hogy Plath tehetséges volt, de annak érdekében, hogy azt kibontakoztassa, fekete mágiához folyamodott.

Ugyanakkor valószínű, hogy Plath tehetségéhez, vagy halálához nem volt köze természetfeletti erőknek, ugyanis az inkább az egész életében jelen lévő depresszió és stressz tragikus következménye volt.

Charles Dickens: A viktoriánus korban élt a világ egyik leghíresebb írója volt Charles Dickens. Ebben a korszakban még sokan foglalkoztak a spiritualizmussal és a halottak megidézésével. Az írót a mesmerizmus nyűgözte le, ami tulajdonképpen egyfajta hipnotizálás és gyógyító gyakorlat.

Dickens 1845-ben mélyült el igazán a mesmerizmusban, méghozzá annyira, hogy Olaszországba utazott, hogy találkozzon egy bankár feleségével, Augusta de la Rue-val, aki álmatlanságban, fejfájásban és más kellemetlen állapotban szenvedett, tehát tökéletes alany volt arra, hogy Dickens az „erejével” kísérletezzen rajta.

(Forrás: noiportal.hu)