Csodatévő vizek, könnyező Mária-képek vonzzák a híveket hazánkban.Máriaremete: A történet szerint Szűz Máriának köszönhette a házasságát Thalwieser Katalin. A hálás asszony elment a faluhoz közeli tölgyfához, ahova felakasztott egy Mária-képet. Az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején egy vak, budai polgárasszony a kép előtt imádkozott, mire csodás módon visszakapta a látását. A legendás tölgyfa törzsét megőrizték a templomban, az oltár mögött.

Máriagyűd: Bencés szerzetesek találtak rá a Mária-szoborra a falu forrása mellett. Miután 1148-ban, II. Géza parancsára, templom épült a területre, elhelyezték benne a szobrot, ám az 1540-es évekbeli török ostrom során elveszett a szobor, a templom pedig elhagyatottá vált.

1687-ben azonban egymást után érkeztek a hírek a Mária-jelenésekről, ami arra motiválta a híveket, hogy szerezzék vissza a templomukat. Egy templomi irat szerint 1788-ban 302 ember gyógyult meg váratlanul, ami miatt VII. Pius pápa úgy döntött, hogy visszaállítja és hivatalosan is elismeri a kegyhelyet.

Máriapócs: Állítólag csodás gyógyulások köszönhetőek a Máriapócson található könnyező Mária-képnek, ami a nyírségi templomban található. A mostani helyén még fatemplom állt az 1800-as években. A fatemplom számára egy helybéli készítette a könnyező Mária-képet, miután kiszabadult a fogságból.

Azt a Mária-képet I. Lipót császár Bécsbe vitette, de a pócsiak nem maradtak Mária-kép nélkül, ugyanis kaptak helyette egy másikat, ami 1715-ben ugyancsak könnyezni kezdett. Ettől kezdve vált a templom zarándokhellyé.

Mátraverebély Szentkút: A Szent Kúthoz tartozó legenda szerint Szent László lova patájának nyomában fakadt víz az 1090-es években. Ezt követően, úgy 100 évvel később, megtörtént az első csoda, ugyanis egy néma, verebélyi pásztor előtt megjelent a Szűzanya, karjában a kis Jézussal, és a kút vízével meggyógyította a férfit.

Baja: Két legenda is fűződik a Baján található forráshoz. Ezek egyikében két diák felmászott a fára, amikor farkas elől menekültek. A diákok ekkor láttak meg egy Mária-képet, amihez azonnal imádkozni kezdtek, hogy megmeneküljenek a farkastól. A fohász hatására két forrás keletkezett.

A másik legendában egy diák pihent a fa alatt, amikor a Mária-kép könnyezni kezdett, mert látta, hogy milyen szomorú a diák élete. A könnyezés forrást fakasztott. A források mellé egy kápolnát építettek, majd egy Mária-szobrot helyeztek el a kálvária és a templom mellett.

Bodajk: Egy 1090-es legenda szerint Szent László király ezen a dombon verte vissza a Székesfehérvár ostromára készülő a pogányokat. A domb tövében található forrás már az uralkodó idejében is legendás volt, ugyanis a szóbeszéd szerint a vize hét évente elapad, majd újra fakad, és gyógyító erővel bír.

Először kápolnát építettek a forrás mellé, majd egy templomot is felhúztak. Az elbeszélések szerint a templomban található kegyképek több száz esetben gyógyították meg a hívőket, akik körében zarándokhellyé vált a templom.

Andocs: A török hódítás időszakában rongálták meg az 1300-as években épített templomot, amiben csak a Szűz Mária szobor maradt épségben, ezért Andocs búcsújáró hellyé vált. Az 1700-as években kolostort építettek a templom mellé, ám az két évvel később leégett. A tűzben csak három szobor nem semmisült meg. Ezek a csodával határos módon épségben maradt szobrok a templom főoltárár kerültek.

A kolostor parkjában található a Szent tó és Szent kút, amelyek vize állítólag gyógyító hatásúak. Az egyik csodás gyógyulás 1944-ben történt, amikor egy gyógyíthatatlan beteg, 4 éves kislányt fürdettek meg a vízben, ami után teljesen rendbe jött. A Mária szobor minden év augusztus 15-én új ruhát kap attól a hívőtől, aki hálát szeretne adni a Szűznek.

(Forrás: noiportal.hu)