Melyik ókori görög vagy római történet ihlette az asztrológiai jegyedet?horosKos-mítosz: Atamasz, Théba királyának a felesége meg akart szabadulni férje első házasságból született gyermekeitől. Ino megmérgezte a termést, majd azt mondta a népnek, hogy az éhínségnek az vethet véget, ha feláldozzák az isteneknek Phrixoszt és Hellét.

Nephele, az első feleség kosra ültette a gyerekeit, hogy elmenekülhessenek. Útközben a kislány, Helle a tengerbe fulladt, de a fiú életben maradt. A fiú feláldozta a kost az isteneknek. Az állat csillagok közé emelkedett, ahonnan bátorságot, optimizmust, őszinteséget és hatalmas életörömöt sugároz.

Bika-mítosz: Zeusz beleszeretett Agenor király fiatal leányába, Európába, aki előtt fehér bikaként jelent meg. Európa megsimogatta az állatot, majd felült a hátára. A bika ekkor elrohant a lánnyal, akit Krétán a kedvesévé tett.

Ikrek-mítosz: Léda, a gyönyörű spártai királyné ikreket szült. Pollux, halhatatlan volt, ugyanis Zeusz nemzette, míg Castort ember, így ő halandó lett. Amikor Castort megölték, akkor Pollux arra kérte Zeuszt, hogy vegye el a halhatatlanságát, de a görög főisten ezt nem tette meg. Az ikrek azóta is szüntelen kergeti egymást a túlvilágon és az égbolton.

Rák-mítosz: Héra végezni akart Héraklésszel, ezért amikor a hős a vízikígyóval harcolt, akkor az istennő egy hatalmas rákot küldött a férfira, aki mind a két ellenségét legyőzte. Héra adott a ráknak egy helyet az égbolton.

Oroszlán-mítosz: Eurüsztheusz, mükénéi király, arra kérte Héraklészt, hogy végezzen a birodalmát rettegésben tartó szörnyeteggel, aki egy csillogó bundájú oroszlán volt, és egy nagyon biztonságos, titkos barlangban élt.

Héraklész lezárta a barlang kijáratait, egyet kivéve. A barlangból kisétáló oroszlán csapdába esett, Héraklész pedig puszta kézzel legyőzte.

Szűz-mítosz: Hadész beleszeretett Perszephonéba, akit elrabolt, hogy az alvilágban feleségül vegye. A lány anyja, Demeter dühében tönkretette a termést a földön, ezzel éhínséget hozva az emberekre.

Zeusz ezt nem hagyta annyiban, ezért úgy döntött, hogy Perszephoné az év egyik felét töltse az alvilágban, a másik felét az anyjával, a Földön. Így született meg a Szűz csillagjegy az égbolton.

Mérleg-mítosz: Amikor Kronosz levágta az apja, az égi isten, Uranosz nemi szervét, amit a tengerbe dobott, ezzel hatalmas hullámokat kovácsolva, akkor az egyik hullámból, egy kagylóhéjból kelt ki a csodaszép istennő, Aphrodité. A Mérleg csillagkép akkor keletkezett, amikor Julius Caesar naptárreformot hajtott végre. A Mérleg két serpenyőjében két világos csillag látható.

Skorpió-mítosz: Orion beleszeretett a vadászat istennőjébe, Artemiszbe, aki egy hatalmas skorpiót küldött a férfira. Az ízeltlábú megölte Oriont. Az istenek a skorpiót és a vadászt is az égboltra helyezték.

Nyilas mítosz: Dionüszosz, a bor és a mámor istene azt tanácsolta Héraklésznek, hogy álljon meg Pholosz kentaurnál, hogy megtapasztalhassa a mámoróságot. A bor illata odacsalta a többi kentaurt is, akik között hamarosan kitört a harc. Héraklész a buzogányával és a mérgezett nyilaival elüldözte őket, ám az egyik nyíl véletlenül eltalálta a bölcs Kheirónt. A kentaurt se felépülni, se meghalni nem tudott, ezért felajánlotta magát Zeusznak, aki az égboltra emelte.

Bak-mítosz: Amikor a titánok a görög istenekre támadtak, akkor csak Zeusz szállt szembe velük. Pán, az erdő istene varázspálcává változott, de látva, hogy Zeusz bajban van, megmentette a főistent. A hálás Zeusz külön helyet adott neki az égbolton.

Vízöntő-mítosz: A Vízöntő nem mással azonos, mint Prométheusz és Klümené fiával, Deukaliónnal, aki az óceánon hajózott a kilenc napon át tartó vízözön idején, majd végül Parnasszoszon kötött ki, és ott lesz az emberiség új nemzedékének ősatyja.

Halak-mítosz: Amikor Tüphón rátámad Aphroditéra és Erószra, akkor az istennő és a gyermeke, hallá változva, az Eufráteszen próbált menekülni. Annak érdekében, hogy ne szakadjanak el egymástól, a két isten szalagot kötött egymás lábára. Ez a szalag a szeretet jelképévé vált.

(Forrás: noklapja.nlcafe.hu)