Az 1735-ös brit periratok és más dokumentumok számoltak be a szemtanúk ijesztő élményeiről.Man-sziget alakváltója: Az 1720-as években élt a Man-szigeten George Waldron, a londoni születésű író, aki rájött, hogy a helyiek erősen hisznek a tündérekben, és attól félnek, hogy a teremtmények elrabolják a gyerekeket.
Az egyik nő arról mesélt, hogy a szülés után nem sokkal látta, hogy a gyermeke lebegni kezd az ágya felett. Az anya segítségért kiabált, de csak egy álmos nővér volt otthon, aki nem tudott időben segíteni. Amikor a kiborult asszony férje hazaért, akkor a hálószobában látták, hogy egy 9 éves forma, beszélni és járni nem tudó, alakváltó fekszik az elrabolt gyerek ruhái mellett.
A Lambert család poltergeistje: 1735-ben költözött be az új családi házban John és Ann Lambert a gyerekeivel az angliai Winlingtonban. A családot hamarosan egy poltergeist kezdte zaklatni őket. A család zajokat, lövéseket, kopogást hallott, majd a kísértet egyre agresszívabb lett, és megtámadta a Lambert gyerekeket. Az egyik éjjel Ann hideg kezek érintését érezte az arcán. Később a család látta a szellemet, akiről kiderült, hogy az előző lakó, az elhunyt Henry Cooke az.
Thomas Colley szelleme: A koldus Ruth Osborn 1751 áprilisában vajat kért a helyi gazdától az angliai Tringben. A gazda azt mondta az öreg koldusnak, hogy nem tudja teljesíteni a kérését, mire Osborn azt felelte, hogy majd a király elviszi a farmer összes disznóját, amiért ilyen önző.
Hamarosan a gazda néhány tehene megbetegedett. Amikor a farmer ezt elmesélte egy fehér boszorkánynak, akkor arra a megállapításra jutott, hogy a koldus megátkozta. Mivel a XVIII. században n a jogrendszer már felhagyott a boszorkányok perbe fogásával, ezért a farmer és a szomszédai csaptak fel igazságosztónak.
Április 18-án Osborn és a férje, John, elbújt a templomban, de a helyiek megtalálták őket. A folyóba kényszerített Ruth meghalt, míg John túlélte a vízpróbát, de néhány nappal később ő is elhunyt.
Később huszonegy ember letartóztattak az önkényes boszorkányüldözésért, de csak egyikük, a kéményseprő Thomas Colley kapott halálbüntetést. 1911-ben a falu tanítója azt állította, hogy látta a szellemet, ami egy „hatalmas fekete kutya, tűzgolyóként égő szemekkel”.
A szellem, aki megmentette John Thomast: A 62 éves John Thomas részegen esett egy gödörbe 1783. december 21-én, ahol egy hetet töltött. Az egyik nap, amikor a szomszéd a juhait kereste, akkor észrevette, hogy van valaki a dombon, aki egy gödör mellett ül.
A juhász elindult az ismeretlen felé, aki erre felállt, és eltűnt a domb mögött. A szomszédot hajtotta a kíváncsiság, hogy megvizsgálja a helyszínt. Ez volt Thomas szerencsére, ugyanis végre megtalálták, de az nem derült ki, hogy ki volt a rejtélyes idegen.
West Drayton fantomja: 1749-ben a West Drayton-i falusiak gyakran sikoltozást, kopogást hallottak a helyi templomban, ahol egy holló repkedett. Idővel négy férfi és két fiú felfedezte a madár szentélyét. Az egyikük többször megütötte a hollót, ami a föld felé zuhanva egyszerűen eltűnt. Az eset után újra látták a hollót, ahogy a szokott helyen repked. A falusiak között elterjedt a pletyka, hogy a madár egy gyilkos szelleme, aki öngyilkos lett.
Miss Pringle Doppelgangere: 1745 nyarán Jane Lowe a skóciai Clifton Parkban sétált az egyik reggel. A házvetőnő később elmondta a gazdájának, Pringle úrnak, hogy látta a lányát, aki abban az időben 1600 kilométerrel arrébb, Franciaországban volt.
Három hónappal később megjelent Pringle tíz éve eltűnt fia, aki elmesélte, hogy Tuniszban volt rabszolga, de az egyik reggel megjelent a húga, aki kifizette a váltságdíjat. A kiszabadult fiú Franciaországba ment a húgához, de ott megtudta, hogy a testvére rég halott volt akkor, amikor ő Tunéziában, az apja és a házvezetőnő pedig a parkban látta.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások