Települések, ahol szellemekről, boszorkányokról szólnak a helyi legendák.
Bara-Hack: Az északkelet Connecticut környékén fekvő falu 1890-re teljesen kiürült. A településen csak a temető maradt érintetlen. Valószínű, hogy emiatt kapta a „Kísértetieshangú falu” elnevezést.
Többen szellemlovakról, szellemkutyákról, szellemsertésekről meséltek, valamint arról, hogy olyan zajosnak hallották a falut, mintha ott tényleg falusi élet zajlana. A hétköznapi vélekedés az, hogy Bara-Hack gazdasága összeomlott. A terület ma magántulajdonban van. A tulajdonos pedig nem látja szívesen rejtélyt kereső idegeneket.
Bhangarh: A XVII. században Sawai Madho Singh rádzsa parancsára épült Bhangarht, ahol eleinte több, mint tízezren laktak, de mára kihalt a terület. A helyiek úgy gondolják, hogy ősi átok sújtja a falut. Ez a régi rontás úgy működik, hogy napnyugtakor a város eltűnik, majd napfelkeltekor újra látható lesz.
Az egyik helyi legenda szerint egy Singhia nevű, fekete mágiát gyakorló varázsló beleszeretett Ratnawatiba, a város gyönyörű hercegnőjébe. Amikor a lány a 18. születésnapját ünnepelte, akkor a barátnőivel elment a helyi piacra, hogy megvegye a kedvenc illatszerét. A mágus ezt a pillanatot választotta arra, hogy bájitalt adjon a lánynak, ám azzal nem számolt, hogy a hercegnő ért a mágiához.
Ratnawati egy közeli sziklához csapta az illatszert. A szikla összeomlott, és maga alá temette a varázslót, aki utolsó erejével elátkozta Bhangarh királyságát. A varázsló azt kívánta, hogy tűnjön el a város, amibe többé senki se éljen. Az átok beteljesült, mert nem sokkal később a mogulok megszállták a területet, a hercegnő pedig meghalt.
Egy másik legenda arról mesél, hogy Singhia akkor gyakorolta a mágiát a város külső területén, amikor Bhangarh első királyai alapozni kezdték a várost. A mágus alkut kötött az uralkodókkal, hogy addig nem akadályozza a munkájukat, amíg azok tiszteletben tartják a lakóhelye határait.
A királyok eleinte tartották magukat az egyességhez, de később egy gőgös uralkodó került hatalomra, aki megszegte az egyességet. Ennek következményeként hatalmas robajjal remegett meg a föld. Az emberek elmenekültek az otthonukból.
A harmadik városi legenda úgy szól, hogy Balu Nath, avagy Baba Balanathszent guru átkozta el a falut. Ez így szólt: „amint a város első esti árnyék rám vetül (az ő házára), a város eltűnik”.
Trasmoz: A XIII. században az aragóniai nemesek a Trasmoz Várában kitalálták, hogy pénz fognak hamisítani esténként. A pénzverőgépek azonban olyan hangot adott ki, hogy a helyiek arról kezdtek beszélni, hogy biztos boszorkányok csörgetik a láncaikat.
Trasmoz nem tartózott a katolikus egyház fennhatósága alá, tehát világi területnek számított, úgyhogy a helyieknek nem kellett adót fizetniük a Veruela monostornak. Amikor azonban elterjedt a boszorkányokról szóló mendemonda, akkor a monostor feldühödött apátja követelte a falu püspökétől, hogy közösítsék ki a települést.
Pedro Manuel Ximez, a falu ura ezt nem hagyta annyiban. A konfliktusról II. Ferdinánd is tudomást szerzett. Az uralkodó kivizsgálta az ügyet, majd Trasmoznak adott igazat, de az egyház ezzel nem értett egyet, ezért 1511-be II. Gyula pápa kiátkozta a falut.
Mivel a pápa által kimondott átkot csak a pápa oldhatja fel, ezért Trasmoz ma is vár a sorára. Nem kell azonban sajnálni a helyieket, hiszen minden évben hatalmas fesztivált rendeznek a boszorkányok tiszteletére.
Cinco Saltos: Az argentív Rio Negro régióban fekvő falut kevés napfény éri, ezért a sötétség alkalmas arra, hogy elrejtse a boszorkányokat a kíváncsi szemek elől, legalábbis a helyi legenda szerint.
Állítólag a várost felújító munkások találtak egy 12 éves lányt a temetőben. A koporsójába leláncolt gyerek elméletileg 70 éve halott, mégis a teste alig indult bomlásnak. A rémült helyiek szerint a munkások megszakítottak egy folyamatban lévő szertartást.
Más legendák szerint a boszorkányok a közelben lévő Pellegrini tóban végezték el a gyerekáldozatokat, ezért éjjelente sikolyokat lehet hallani a víz felől.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások