Egy elmélet mellette, egy a reinkarnáció ellen szól.
Ha hipnózisnak vetjük alá magunkat, akkor visszatérhetünk a korábbi éveink valamelyikébe, és egy régi emléket úgy élhetünk át újra, mintha az éppen akkor történne meg velünk. Arnold Bloxhmam azonban azt feltételezte, hogy ennél sokkal messzebb lehet menni, egész az előző életekbe.
A regresszióval kapcsolatban két elmélet létezik. Az egyik szerint szó sincs arról, hogy az alany egy korábbi életébe menne vissza, mert csak a tudatalatti alkot meg egy új személyiséget az alapján, hogy az illető miket olvasott, milyen ismeretei vannak, majd ez a személyiség a terapeuta kérdései során alakulgat.
A másik feltételezés szerint tényleg volt korábbi élete az embereknek, mert a regresszió alatt az alanynak nemcsak a személyisége változik meg, hanem olyan részletesen mesél a múltjáról, hogy valószínűleg tényleg átélte azt a történelemben. A második elméletet bizonyítja a következő két történet.
Jean Evans: A regresszió hatására a XII. század New Yorkjában találta magát Jean, aki elmondta, hogy a neve Rebecca, és zsidó származású. Jean részletesen, reálisan mesélt arról, hogy milyen program, mészárlás zajlott le a XII. században, valamint említett egy templomot és kriptát. A templomot hamarosan megtalálták, de a kriptát csak hónapokkal később fedezte fel egy javításokat végző munkás.
Ann Dowling: Egy Sarah Williams nevű, árva nővé változott a 60 órás regresszió során az átlagos háziasszony. Sarah a XIX. század elején, Liverpool egyik legsötétebb nyomortanyáján élt.
Amikor megkérdezték tőle, hogy milyen fontos esemény történt 1850-ben, Liverpoolban, akkor Ann azt válaszolta, hogy egy svéd énekesnő látogatott el a városba. Az énekes neve pedig kapcsolatban állt egy madárral. Később kiderült, hogy az Ann által említett évben Jenniy Lind, a „svéd csalogány” kétszer lépett fel Liverpoolban.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások