Nagy adag bátorság kell ahhoz, hogy betegyük a lábunkat a régi kórházakba, elmegyógyintézetekbe, mert rengeteg nyughatatlan lélek kísért ezeken a helyeken.
Nem csak kastélyok, börtönök, temetők, házak, és szállodák büszkélkedhetnek szellemekkel, hanem a kórházak is, ahol a legtöbb ember leli halálát, ezért nem csoda, hogy ott kísértenek.

Alighanem a legrémisztőbb hely ilyen szempontból a Dél-Pittsburg kórház, amit a polgárháború idején Pittsburg Landing néven ismertek. A harcok idején sok Konföderációs és Uniós katona fordult meg itt. Az 1862-es bombázáskor, nagyon sokan haltak meg a kórházban. Közöttük sok amerikai őslakos Cherokee törzs volt. A kórházat 1959-ben nyitották meg újra, és 1998-ig üzemelt.

Amióta bezárták, azóta szaporodtak el a paranormális jelenségek. A szemtanúk egész alakos szellemekről, árnyakról, furcsa zajokról, fénygömbökről, testetlen hangokról, érintésekről, ajtó becsapódásokról, és rejtélyes lépések hangjáról meséltek.

A volt ápolók, orvosok, és betegek beszámoltak magától mozgó gyógyszeres kocsiról is. A biztonsági őrök lépteket hallottak. Az ápolók kisgyerekek sírását, és nők sikoltozását észlelték.

A kórház egyik leggyakoribb jelensége egy árnyékember, aki valószínűleg pedofil volt. A fenyegető, és erős jelenség, aki körül nehéz lesz a levegő, az EVP felvételek alapján ezt mondja:„Menj a pokolba!”, „Hagyj békén”, „Kifelé!”.

Rajta kívül nyolc kisgyerek szelleme is van a kórházban. Közülük hat a harmadik emeleten kísért. Az egyiküket, aki 2 évesen halhatott meg, „Buddy”-nak nevezték el a látogatók. Ő nagyon szeret játszani.

Szintén a harmadik emeleten egy idősebb nő szeret férfiak előtt megjelenni. A második emeleten egy férfit a „Segíts!” szót ismételgeti. Van egy Hazel nevű nő is, aki sikoltozik. Hazel a kórház idősek otthonában élt, de csak három napig, mert aztán meghalt. Őt mentális megfigyelés alatt tartották itt.

Az alagsorban egy „Pajkos Nővér”-nek keresztelt szellem kísért. Ő az emberek fülébe nevet, vagy belesuttog valamit.
Egy, a hatvanas években meghalt, gondnok szelleme pedig folyamatosan a munkáját végzi.

Egy másik rémisztő intézmény a Waverly Hills Mentális Kórház, aminek eredetileg a „The Waverly Hills Sanatorium at Waverly Hills”, azaz „A Waverly Hills Szanatórium Waverly Hills-nél” volt a neve.

New Orleans legkísértetiesebb intézménye 1908-tól 1910-ig épült. 1924-ben járványszerűen terjedt a tuberkulózis, ami miatt 400 szobával kibővítették a kórházat. Mivel ennek a betegségnek akkoriban nem volt gyógymódja, ezért a betegeket csak friss levegőre vitték, és arra biztatták, hogy egyenek egészségesen, és pihenjenek.

Az orvosok kísérleteztek, hogy milyen más móddal tudnák gyógyítani a tuberkulózist. Néhány betegbe léggömböket ültettek. Mások tüdejét ultraibolya fénnyel vizsgálták. A betegek ezekbe a kísérletekbe sokszor belehaltak, ezért a kórházba építettek egy „holttest-csúszdát”, amin keresztül a holttest egy hullaszállítóba került. 1944-ben feltalálták az antibiotikum streptomycin-t, aminek hála kevesebb tuberkulózis beteg volt.

A kórházat 1961-ben bezárták, de 1962-ben újra megnyitották. A már Woodhaven Geriatrics Center nevet kapó intézmény elsősorban idősek otthona lett, de mentális betegeket is kezeltek itt. Az 1980-as években egyre több beteg panaszkodott a személyzetre. Kiderült, hogy az orvosok, ápolók kegyetlenkednek a betegekkel, és sokszor elektrosokkot használtak rajtuk, ami beszédzavart, és halált okoz.

Bár az otthont 1981-ben bezárták, mégis sok ott a paranormális jelenség. Ezek közül az egyiket az ötödik emeleti, 502-es szobában tapasztalták a szemtanúk. Állítólag furcsa árnyalakok vannak ott, akik az ablaknál jelennek meg, valamint egy testetlen hang ráüvölt az érdeklődőkre, hogy „Kifelé!”. Az árnyékok azoktól a nővérektől származnak, akik közül az egyik 1928-ban felakasztotta magát, a másik pedig 1939-ben kiugrott az ablakon és meghalt.

Egy idős hölgy szelleme a bejárati ajtón rohan ki segítségért kiabálva. A beszámolók szerint a nő kezein és lábain láncok lógnak, a csuklóiból pedig vér folyik.
Érdekesség, hogy itt is a harmadik emeleten található egy gyerek szelleme. Mary folyton az ablakon bámul ki. Egy férfi szemtanú, aki halálra rémült, elmondta, hogy szerinte Mary őrült, mert azt mondogatta, hogy nincs szeme.

A tetőn is rendszeresen megjelennek gyerek szellemek. Ők a „Ring Around the Rosy” című dalt zengik. Erre az a magyarázat, hogy a tuberkulózisban szenvedő gyerekeket rendszeresen felvitték a tetőre napozni, levegőzni. A fiatalok olyankor mindig énekeltek.

A biztonsági őrök egy Timmy nevű kisfiúval találkoztak a folyosókon. Ez a gyermek imádott labdázni, és gyakran hívta az arra járó embereket, hogy játszanak vele.

A szellemektől hemzsegő kórházak, tehát nem a horrorfilmek, és könyvek íróinak az agyszüleménye, hanem tényleg léteznek ilyen intézmények, amelyeket jobb elkerülni, hacsak nem szeretnénk ébren átélni egy-egy rémálmot.

(Forrás: jelensegek.hupont.hu)