C. Daniel Crosby összeszedte, hogy mely viselkedésformák, babonák miatt hozunk rossz anyagi döntéseket.
Ha nem vagyunk babonásak, akkor is van néhány hiedelem, babona, ami örökre berögzült a tudatunkba, és már észre sem vesszük, hogy azok miatt gátoljuk a saját anyagi gyarapodásunkat.
Egy amerikai pszichológus professzor, C. Daniel Crosby vette a fáradtságot, és összeszedte, hogy melyek azok a régi babonák, amelyek miatt képesek vagyunk rossz pénzügyi döntéseket hozni.

„A biztosítás bajt hoz!”: Ahogy a repülőgépen utáljuk, amikor elmutogatják, és elmondják, hogy mit csináljunk vészhelyzet esetén, úgy nem szeretjük azt sem, amikor az ügyintéző darálja, hogy árvíz, tűzvész, betörés esetén mennyi pénzt kapunk, ha náluk kötjük meg a lakásbiztosítást. Ha még élénk is a fantáziánk, akkor nagyon könnyen rossz lesz a kedvünk a hallottak után.

Mégis az rossz döntés, ha nem kötünk lakásbiztosítást csak azért, mert hiszünk abban a babonában, hogy biztosan akkor történik baj, ha megkötjük. Képzeljük el, hogy mennyivel rémesebb helyzet az, ha úgy következik be valamelyik említett baj, hogy nincs lakásbiztosításunk!

„13-án nem szabad pénzzel bánni!”: Triszkaidekafóbiának nevezik azt a betegséget, amikor annyira rettegünk a tizenhármas számtól, hogy semmit sem merünk azon a napon csinálni, tehát a bank közelébe se megyünk, és a pénzügyeinket is másnap intézzük inkább el.

Ha azonban a betétlekötésünk 13-án jár le, és mi csak 14-én megyünk intézkedni, akkor számoljuk ki, hogy mennyi pénzt húzunk ki a saját zsebünkből csak azért, mert félünk egy olyan számtól, ami rengeteg más embernek szerencsét hoz, vagy semmit sem jelent. Arról már nem is beszélve, hogy feleslegesen romboljuk a szervezetünket a stresszel.

„Nem szabad hosszú távra lekötni!”: A jelenlegi törvények szerint, ha három évre lekötjük a pénzünket, akkor alacsonyabb kamatadót kell fizetnünk, ha pedig öt év fölött kötjük le, akkor kamatadó-mentességet kapunk. Habár ez pénzügyi előnyt jelent, mégis sokan nem merjük meglépni, mert úgy gondolkodunk, hogy akkor biztosan korábban lesz szükségünk a pénzünkre, és a kamatot is elveszítjük.

Az aranyközépút az, ha a megtakarításunknak csak egy bizonyos részét kötjük le hosszútávra, kötvényben, állampapírban, vagy befektetési alapban, s mellette megmarad az a tőként, amit könnyedén mozgósíthatunk, ha kell.

„Viszkető tenyér.”: Régi babona, hogy hamarosan pénzt kapunk, ha viszket a bal tenyerünk, ám nagy veszteség fog érni, ha a jobb tenyerünket kell megvakarni. Ez lehet akár önbeteljesítő jóslat is, mivel, ha hiszünk ebben a babonában, akkor könnyebben találjuk meg azokat a lehetőségeket, amelyek ezt ígérik, míg azokat, amelyek az ellenkezőjével hitegetnek észre se vesszük.

„Az irigységtől szegényebbek leszünk!”: Ha azt látjuk, hogy egy ismerősünknek milyen sok megtakarított pénze van, amikor mi örülünk, hogy még telik ételre, akkor teljesen természetes emberi érzés, hogy irigykedünk rá.

Az viszont már nem mindegy, hogy ez az irigykedés hova fajul. Ha látjuk, hogy az ismerősünk vett egy autót, és ezért holnap már mi is veszünk egyet, például hitelből, akkor biztos, hogy szegényebbek leszünk. Ám, ha inkább arra ösztönöz minket a másik vagyonosodása, hogy ezt igenis el lehet érni az életben, és keményebben dolgozunk, akkor sokkal valószínűbb lesz, hogy sikerül elérnünk nekünk is azt, amit a másiknak.

„Az ajándékot el kell fogadni!”: Amikor gyerekek voltunk, akkor nem azért neveltek arra a szüleink, hogy fogadjuk el az ajándékot, hogy bedőljünk a bankok különböző akcióinak, ami mellé különféle ajándékokat ígérnek, hanem azért, mert például nem illik egy születésnapi ajándékot visszautasítani.

Ha, tehát azt látjuk, halljuk a reklámokban, hogy ajándék számlavezetés, bónusz kamat, és hasonlók, akkor ne rohanjunk élni a lehetőséggel, hanem alaposan nézzünk utána az ajánlatnak, és olvassuk el az apró betűs részeket is!

„Ha ő nem járt vele jól, akkor mi sem fogunk!”: Ha egy ismerősünknek nem volt szerencséje egy bizonyos befektetéssel, vagy pénzintézettel, akkor automatikusan azt feltételezzük, hogy nekünk sem lesz. Ez azonban csak akkor nyilvánvaló tény, ha az adott személy átverés áldozata lett.

Amennyiben nem ez a helyzet, akkor valószínűbb, hogy az ismerősünk nem tájékozódott rendesen a jogairól és a kötelezettségeiről, és ezért jött ki rosszul az üzletből. Annak érdekében, hogy velünk ilyesmi ne forduljon elő, kérjünk meg egy független szakembert, hogy segítségen a nehéz pénzügyi döntésünkben.

A babonák és a hiedelmek mindnyájunk életében jelen vannak, de ne hagyjuk, hogy azok befolyásolják az életünket, főleg akkor ne, ha a pénzügyeinkről van szó!

(Forrás: bien.hu)