A tudósok rájöttek, hogy miért leszünk feszültek, ha üres a gyomrunk.hungryA hunger (éhség) és az anger (düh, harag) szavak összevonásából jött létre a „hunger” kifejezés, ami azt az állapotot jelöli, amikor az éhségtől idegesek leszünk. A tudósok ezzel kapcsolatban derítették ki, hogy az éhség miatti feszültség oka az, hogy a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra, mert ezt cukorrá, aminosavakká alakítja át a szervezet. Ezeket a tápanyagokat a vér elszállítja a szervekhez, amelyek felhasználják, hogy energikusak lehessünk.

Amanda Salis, a Sydney Egyetem professzora elmondta, hogy az utolsó étkezés után, ahogy telik az idő, úgy fogy a tápanyag mennyisége, amivel a vércukorszint is esik, az agyunk pedig ezt életveszélyes állapotnak érzékeli, mert a többi szervünkkel és szövetünkkel ellentétben, az agynak szüksége van glükózra ahhoz, hogy megfelelően működjön.

Ez az oka annak, hogy éhesen a legegyszerűbb szellemi feladatok is igazi kihívássá változnak, hiszen vércukorszint esése miatt nehezen koncentrálunk, szokatlan hibákat vétünk, de a beszédünk is zavarossá válhat.

Az éhség ingerültséget is okozhat. A hirtelen támadt feszültséget próbáljuk kordában tartani, mert nem szeretnénk magunkra haragítani egy fontos munkatársat, ám ennek a vége az lehet, hogy a szeretteinken vezetjük le a feszültséget.

Az ellenreguláció miatt is lehetünk idegesek. Ha leesik a vércukorszint, akkor az agy parancsokat küld a szerveknek, hogy szabadítsák fel a különböző hormonokat, amivel helyreállítják a vércukorszintet.

A négy legfőbb ellenregulációs hormon közé tartózik az agyalapi mirigyben található növekedési hormon, a hasnyálmirigy által termelt glukagon, a mellékvesékből származó adrenalin és kortizol. Az adrenalint és a kortizolt stresszhormonként is ismerjük. Ezek nemcsak fizikai stressz, hanem mindenféle vészhelyzet esetén is a véráramba kerülnek.angryAz éhség és a harag egyébként közös gének által irányított állapotok. Az egyik ilyen génünk a természetes Y-neuropeptid vegyület, ami akkor szabadul fel, ha éhesek vagyunk. Ez hat a különböző agyi receptorokra, ami falásrohamot idézhet elő. Az Y-neuropeptid és az Y-receptor az éhség mellett a dühöt és agressziót is szabályozza.

Az éhséghez, feszültséghez tehát sok mindennek köze van, de a „hanger” minden kétséget kizáróan a szervezet túlélési mechanizmusa, hiszen képzeljük csak el, hogy mi történne, ha egy éhes állat hagyná, hogy egy másik állat egyen helyette.

A fizikai faktorokon kívül több pszichoszociális tényező is közrejátszik a frusztráció kialakulásában. Például a kultúra is meghatározza, hogy a verbális agressziót közvetlenül vagy közvetetten fejezzük ki, de a személyiségnek is köze van ahhoz, hogy éhesen mennyire vagyunk kritikusak másokkal szemben.

Szerencsére nem kell beletörődnünk abba, hogy éhesen idegese legyünk, hiszen ez ellen könnyen tehetünk azzal, hogy megfelelő időközönként eszünk néhány falatot, de nem üres kalóriájú ételeket. Tartsuk be a kiegyensúlyozott táplálkozás szabályait, és akkor elkerülhetjük a felesleges feszültséget.

(Forrás: divany.hu)