Az előrejelzések szerint, a klímaváltozás miatt, hamarosan rengeteg finomságtól kell búcsút vennünk.
A szakemberek szerint, még négy évtizedig nem kell mezőgazdasági katasztrófától tartanunk, ám mégse lesz olyan egyszerű megvásárolni néhány terméket, amit ma még természetesnek veszünk.

Kézműves sörök: Két fontos alapanyagra van szükség ezek elkészítéséhez, s mind a kettő jövője veszélybe került. A különleges és ritka komló fajták sorsa, a közeledő vízproblémák miatt bizonytalan, és azért, mert a hideg telet, és forró nyarat kedvelik.

Habár a tudósok dolgoznak a hőellenállóbb fajták termesztésén, és a jobb öntözőrendszereken, a sörfőzők mégis pesszimisták. A brit farmokon az enyhe tél korai virágzást eredményez, ami kisebb hozamot jelent. A kézműves sörök másik alapanyagának, a malátának is hasonló rossz jövőt jósolnak.

Francia borok: Sajnos az se vigasztalhat minket, hogy a sört majd borral helyettesítjük, mert az már most bajban van. Először három évtizede vették észre a bortermelők, hogy egyre rosszabb a termés. A szőlő hetekkel korábban ért, ezért magasabb lett a cukor, és alacsonyabb lett a savtartalma.

Ezért a szárazság tehető felelősé. A termelők ellenállóbb szőlőfajtákat ültettek, de ez se segít a világhírű bordeaux-i termelőkön, mert 2050-re a klímaváltozás elpusztítja a Cabernet és a Merlot borokat. Az USA bortermelői is félnek, mert egy 2006-os kutatás szerint, a század végére 81 százalékkal visszaesik a prémium bortermelő vidékek száma.

Csokoládé: A világ kakaóállományának 70 százalékát Nyugat-Afrika teszi ki, ami azért rossz hír, mert a kakaóbab kényes a hőmérsékletre, ami a térségben meg fog változni a következő évtizedekben. Nagyobb magasságban a kakaóbabot nem fenyegetné veszély, ám Nyugat-Afrikában kevés ilyen hely akad.

A kakaóbab esetében a legnagyobb baj az, hogy 2050-re a helyi termelőknek megszűnik a jövedelemforrása. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, a befektetők beszállnak a hőellenálló fákkal végzett kutatásokba.

Mogyoróvaj: Ezzel se helyettesíthetjük majd az csokit, hiszen már most egyre nő az ára, mert a mogyorófarmokat is szárazság sújtja. Ez a növény, megfelelő időközként, 30-50 cm csapadékot igényel, amit, ha nem kap meg, akkor kiszárad, és elpenészedik.

Kávé: Az Arabica kávébabot termő növények nagyon kényesek, ami azért rossz hír, mert az Egyenlítő melletti, egyre melegedő, országokban termesztik. Emellett a kávérozsdásodásra is érzékeny, ami azt jelenti, hogy egy rozsdaszerű gomba megtámadja a növényt, aminek sötétbarna lesz a levele, és ezért rossz termést terem.

A kávékedvelőknek a Starbucks adhat reményt, mert a cég megvásárolt egy costa ricai kávéfarmot, ahol olyan hibrid fajt próbálnak tenyészteni, ami túléli a szárasságot, a különböző betegségeket, de még egy atomrobbanást is.

Almás pite: Az almafáknak télen egyszer le kell hullajtaniuk a leveket, mert csak a kellő mennyiségű fagyoskodás után virágoznak megfelelően. Ebből következik, hogy a melegebb tájakon nem lehet finom almát termeszteni. A globális felmelegedés miatt emelkedik a téli hőmérséklet, ami miatt kevesebb, és rosszabb ízű alma kerül a piacra.

Japán kutatók azonban azt állítják, a fuji almának jót tesz a klímaváltozás, mert azok a fák korábban virágoznak, és ezért a gyümölcs édesebb, puhább lesz. Az alma mellett, a télre szintén érzékeny, körte, szilva, és kajszibarack is veszélybe kerülhet.

Banán: A costa ricai banánfarmerek decemberben szükségállapotot rendeltek el, mert a klímaváltozás miatt, egyre pusztul a termésük. A baj az, hogy megváltozott az esőzés, és ezért olyan bogarak szaporodtak el, amelyek tönkreteszik a banánföldeket, ráadásul a betegségek is megjelentek, és ezért senki sem veszi meg az onnan származó gyümölcsöt.

A Gros Michel banánfajtát 1950-ben már tönkretette a talajgomba, ami most Közép-Amerikában jelent meg. A gomba és a bogarak a banánon kívül, a termelőket is veszélybe sodorják.

Hal: Egy 2012-es kutatás eredménye szerint a halak zsugorodnak. A tudósok ezt azzal magyarázták, hogy a globális felmelegedés hatására csökken az óceánok oxigéntartalma, ami viszont szükséges ahhoz, hogy a halak megnőjenek.

A szakemberek jóslata szerint, 2050-re az óceáni halak súlya átlagosan 12-14 százalékkal fog csökkenni. Ez elsősorban a hidegebb, oxigénben gazdag északi és téli vizeket érinti. Ám öröm az ürümben, hogy ezek a halak többé nem eszik meg azokat a kisebbeket, amiket eddig megettek.

Víz: Az előrejelzések szerint 2050-re az USA egyharmada vízhiányban szenvedhet. A tudósok egyelőre nem jutottak egyetértésre abban a kérdésben, hogy a szárazságnak tényleg köze van-e a globális felmelegedéshez, ám abban egyetértenek, hogy egyre kevesebb hó esik, és ez problémát jelent azoknak az országoknak, ahol az olvadás során jutnak édesvízi forrásokhoz a lakosok.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)