A leghétköznapibb divattrendet eredete.babyTe tudod, hogy mióta borotválják a lábukat a nők? Azt el tudod mondani, hogy a férfiruhák gombjai miért vannak az nőkével ellentétes oldalon? Ha nem, akkor most megtudhatod néhány mindennapi divatrend okát és eredetét!

Miért vannak a férfiruhák gombjai a nőkével ellentétes oldalon: Ez azért alakult így, mert amikor a XIII. században feltalálták a gombokat, akkor azok nagyon drága technológiának számítottak. A gazdag nők innentől kezdve nem egyedül, hanem komorna segítségével öltöztek.

Mivel a legtöbb ember jobbkezes, ezért a komornáknak könnyebb volt a velük szemben álló asszonyt öltöztetni, ha a gombok a jobb oldalra estek. A férfiak esetében a hadseregnek köszönhető a baloldali gombviselés, ugyanis a fegyvert a domináns oldalon tartották, tehát a gombolás könnyebbé tette fegyver előkapását.

Miért viselnek a lányok rózsaszín, a fiúk pedig kék ruhát: Bárhova megyünk, ezzel a szokással mindenhol találkozunk. A kék holmi a fiú, a rózsaszín a lány babák kiváltsága, ám ez nem volt mindig így.

A kisbabákat több száz éven keresztül fehér holmiba öltöztették, mert azt volt a legkönnyebb fehérítővel fertőtleníteni, ezért azt tartották a legpraktikusabb megoldásnak. A színeket az 1900-as évektől használták a nemek megkülönböztetésére.

A kéket határozottabb, erősebb árnyalatnak tartották, tehát jobban illett a fiúkhoz, míg a rózsaszín finom, légies, tehát csakis a lányok jelképe lehet. Amikor 1985 környékén ultrahangvizsgálatokkal már meg lehetett állapítani a magzat nemét, akkor a kereskedelem is rákapott a kék és rózsaszín babaholmik gyártására.

Miért borotválják a nők a lábukat: A nők nem az emberiség kezdete óta borotválják a lábukat, sőt, még I. Erzsébet korában sem voltelvárás a csupasz női láb, pedig a királynő nagy divatdiktátor volt.

A királynő idejében divat volt a szemöldök száműzése, valamint a női homlokoknál is kiborotválták a hajtöveket, hogy hosszabbnak tűnjön az arcuk, ám a lábszőr senkit sem érdekelt, mert az nem látszott.

Ez a második világháborúban változott meg, mert akkoriban hiánycikknek számított a nejlonharisnya, ugyanis ejtőernyőzsinórt gyártottak abból. A nők lába tehát közszemlére került, ezért a kor hölgyei borotválni kezdték a szőrt. A háború után a szoknyák rövidültek, ami miatt egyre szélesebb körben terjedt el a láb borotválása.

Miért tartják a hosszú hajat nőiesebbnek: A frizuratrendek folyamatosan változnak, de az örök, hogy a nőktől elvárják a hosszú hajat. Ezt bizonyítja az is, hogy már az ókori görög istennőt, Aphroditét is hosszú hajjal ábrázolták.

Egy patológus-dermatológus professzor elmondta, hogy a haj egyfajta kommunikációs eszköz, mert üzen a szexualitásról, mesél a vallási beállítottságról és a hatalomra is utal, de az egészség és a vagyon jelképe is.

Mióta festik a nők a körmüket: Tévedtél, ha azt hitted, hogy a manikűr csak egy néhány évtizedes találmány, mert a világ legrégibb manikűrkészlete az időszámításunk előtti 3200-ból származik. A manikűrkészletet tömör aranyból készítették az ókori babiloniak, akik szerették, ha rendezett a körmük.

Mellettük a Ming-dinasztia előkelőségei is imádták a festett körmöket, amihez anno tojásfehérje, csontenyv és gumi keverékéből készítettek körömlakkot. Angliában I. Erzsébet volt az első divatikon, aki szintén szívesen manikűrözött.

A történelemnek ebben az időszakában a hosszú köröm a kiváltságos társadalmi helyzetet jelképezte, mert hosszú körmökkel nem lehetett fizikai munkát végezni. A francia manikűr az 1920-as és 1930-as években indult hódító útjára, ám az 1960-as években a természetes körmökért kezdtek rajongani a nők, akik akkoriban ritkán lakkozták ki a körmeiket.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)