A fogalmat 30 éve használjuk, de a jelenség, a tünet együttes már leírták az I. világháborúból hazatérő katonák körében. Freud háborús neurózisként definiálta és kezelte az ebben szenvedőket.
Nagy nyilvánosságot a vietnámi háború veteránjai kapcsán kapott.
A közelmúltban a hazai TV nézők is találkozhattak a tünet együttessel. Akik követik a „Barátok közt” sorozatát, hónapokon keresztül láthatták, amint Nóra – a kislányával együtt történő elrablását követően – a betegség klasszikus tüneteit mutatta.
Az elnevezés arra utal, hogy az ebben szenvedők korábban súlyos traumát éltek át, és ezen élmények feldolgozatlansága vezet a tünetek megjelenéséhez. Háborús helyzet mellett a trauma lehet sok egyéb is. Természeti katasztrófa / földrengés, árvíz, tűzvész, tornádó, cunami, stb./, tömegszerencsétlenség, súlyos baleset, fizikai- vagy szexuális jellegű támadás, elrablás, kínzás a jellemző kiváltó okok. Emellett a hétköznapok súlyos traumái / válás, szeretett személy elvesztése/ is járhatnak hasonló következménnyel.
Traumát követően természetes, hogy időbe telik, míg az érintett feldolgozza a történteket. Egy hónapon belül fennálló panaszok esetén akut stressz zavarról beszélünk.
A poszttraumás stressz szindróma azonban sokszor csak hónapokkal, évekkel a megrázkódtatás után lép fel, sokszor a tünetek nem hozhatók könnyen összefüggésbe a történtekkel. A szorongásos jelenségek – kezeletlen esetben – akár évekig is fennállhatnak, másodlagos lelki zavarokat, betegségeket / alkohol- gyógyszer-, vagy drogfüggőség, depresszió, alvászavar, szociális kapcsolatok sérülése, teljesítmény csökkenés / okozva.
A vezető tünetek a következők:
- 1. A traumás élmények megjelenése
- az átélt élmények váratlan, filmszerű újraélése
- a trauma képeinek bevillanása / flashback/
- a történtek felbukkanása az álmokban
- Hallucinációk, illúziók megjelenése
- 2. Fokozott készenléti állapot
- Feszültség, ingerlékenység
- Alvászavar
- Váratlan helyzetekre adott heves reakciók
- Figyelem- és koncentrációs zavarok
- Túlzott aggodalom
- 3. Elkerülő viselkedés
- A traumára való visszaemlékezés képtelensége
- Hasonló fenyegetést jelentő helyzetek, személyek, események kerülése
- Médiában megjelenő hasonló jelenetekre adott heves reakció
- Érzelmi elzárkózás, visszahúzódás
- A társaság kerülése, izoláció
A fentiek mellett állandó fáradtság, kimerültség, depresszió kísérheti az állapotot. A jelenségeket súlyos szorongás, gyakran menekülési reflex kíséri.
A statisztikai adatok szerint a súlyos traumát átéltek kb. 10 %-a betegszik meg poszttraumás stressz zavarban. Háborús körülmények között az érintettek 30 %-a is szenvedhet a fenti tünetektől.
Ki betegszik meg?
Az, hogy a traumát átéltek közül kinél alakul ki a poszttraumás stressz szindróma, több tényező is befolyásolhatja.
- A trauma súlyossága
- A személyes érintettség mértéke
- Az átélt tehetetlenség mértéke
- Korábbi traumák, személyiségfejlődési zavarok
- Genetikai hajlamosítottság
- Izoláció, magány, a trauma megosztásának nehezítettsége
- Aktuális megterhelés kiválthatja a korábbi traumához kapcsolódó tüneteket
Terápiás lehetőségek
Különböző pszichoterápiás technikák hatékonyak lehetnek a PTSD kezelésében. Fontos, hogy a biztonságos terápiás közegben az élmények újból átélhetővé, szavakban megfogalmazhatóvá váljanak. Az élmény feldolgozásával, „megszelídítésével” oldódik az elkerülő viselkedés, az emlékek kontroll nélküli újra élése, megszűnik a készenléti állapot.
A leggyakrabban alkalmazott módszerek:
- Dinamikus, feltáró terápia
- Fókusz terápia
- Kognitív-behavior terápia
- Relaxációs módszerek
- Hipnoterápiás módszerek
A pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is alkalmazható. A feszültségoldók és az antidepresszánsok közül kerülhetnek ki a választható készítmények.
A cikket Dr. Pálvölgyi Rita pszichiáter, pszichoterapeuta készítette
További cikkeit a www.harmoniamuhely.hu oldalon találod.
Legutóbbi hozzászólások