Négy állat, amelytől betegséget kaphattak el az emberek.Cibetmacska: Nem a jelenlegi az első koronavírus, amivel az egész világ foglalkozik, ugyanis 2003-ban már volt egy, a SARS, aminek genetikai kódja 80%-ban azonos a jelenlegi Covid-19-ével. A SARS elképesztő pánikot keltett, amikor márciusban a denevérektől a cibetmacskára, majd onnan az emberre terjedt. A SARS nem lett világjárvány, hivatalosan pedig 774 halálos áldozatnál megállt.

Ahogy a jelenlegi koronavírus, úgy a SARS is Kínából indult ki, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy mi van Kínában, ami miatt gyakori a zoonózis? A válasz egyszerű: vadállatpiac.

Ahogy a neve is elárulja, ezeken a piacokon különféle, összefogdosott vadállatokat kínálnak eladásra, élve vagy halva. Vannak ott denevérek, madarak, hüllők, halak, kétéltűek, rovarok, farkaskölykök, tevék, de cibetmacskák is.

A vadállatpiacokon a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, ezért minden állat szabadon mozoghat, rohangálhat, az ürülék és a vér arra folyik, amelyre akar, az állatokat pedig fajra való tekintet nélkül halmozzák egymásra.

Sok árus helyben öli és nyúzza meg az állatokat, amelyek közül tulajdonképpen mindegyik érintkezik kosszal, kórokozókkal. Ezért történhetett meg az, hogy egy denevérről a vírus átkerült egy éhes cibetmacskára, majd egy kis mutálódás után a cibetmacskát elfogyasztó kínaira.

Teve: A koronavírusokhoz tartozik a közel-keleti légúti szindrómát okozó MERS-CoV, amit 2012-ben fedeztek fel Szaúd-Arábiában és környékén. Azért ott, mert a világjárvánnyá nem fajuló vírus gazdaállata és hordozója az egypúpú teve.

A MERS-CoV könnyen terjed tevéről tevére, illetve tevéről állatra. A teve azonban túl értékes állat ahhoz, hogy csak úgy leöljék, ezért nagy az esélye annak, hogy a MERS-fertőzés soha nem fog eltűnni, emiatt nagyon óvatosnak kell lennie annak, aki Szaúd-Arábiában, vagy annak környékén tartózkodik.

Tobzoska: 2019 decemberének végén azonosították a jelenlegi koronavírus kórokozóját, a SARS-CoV-2-t a vuhani piacon. Eleinte azt feltételezték, hogy azok fertőződtek meg, akik denevért ettek, de kiderült, hogy volt egy köztes állat, a nagy karmú, pikkelyekkel borított tobzoska.

Az európai emberek számára nem a tányéron, hanem legfeljebb az állatkertben érdekes a rovarokkal táplálkozó tobzoska. Ezzel szemben Kínában gyógyhatást tulajdonítanak a pikkelyeinek, a húsát elfogyasztják, ráadásul a vadászata hivatalosan tilos, ezért státusszimbólumnak is számít.

Denevérek: A denevérek rendkívül fontosak az élővilágban, például szerepük van a növények beporzásában, rengeteg rágcsálót elfogyasztanak és szétszórják a gyümölcsök magjait. Ráadásul denevérből is sokféle van az aprótól a nagyig, a csak gyümölcsökön élő ragadozóig.

A denevéreket sokan utálják, mert szőrösek, ijesztően csapkodnak a szárnyukkal, belegabalyodnak az ember hajába, vagy azért, mert vérszívók, ami egyébként csak három fajra jellemző, de azok Magyarországtól messze, Közép- és Dél-Amerikában élnek.

A denevérek megítélésén továbbrontott, hogy néhány fajról kiderült, hogy hordozza és terjeszti a koronavírust. Ennél is rosszabb hír, hogy a speciális immunrendszerük lehetővé teszi, hogy tünetmentesen hordozzák az ebola, a Nipah-vírus, a SARS és a Covid-19 kórokozóját, hazánkban pedig még veszettséget is terjeszthetnek, ezért nem meglepő, ha sokan azt kívánják, hogy soha többé ne lássanak denevéreket.

Bántani azonban tilos őket, hiszen amellett, hogy igen hasznos munkát végeznek, még több fajuk védett is. Magyarországon a leggyakrabban a közönséges denevérek és a rőt koraidenevérek fordulnak elő.

Abban az esetben, ha valaki elhullott denevért talál az udvarán, akkor kizárólag kesztyűben szabad hozzányúlnia, valamint állatorvos tanácsát kell kérnie a tetem megsemmisítésével kapcsolatban. A sérült állatot tilos piszkálni, ezt a gyerekeknek is meg kell tanítani. Ha egy példány a lakásba keveredik, akkor nyitott ablak mellett hagyni kell távozni, ugyanis ha nem üldözik, akkor nem fog harapni, se maradni.

(Forrás: divany.hu)