A XIX. században írták le először a különleges mentális betegséget.CotardHalottnak hiszi magát az, aki a Cotard-szindrómában szenved. A kevesek által ismert, különleges mentális betegséget, amit sokan összekevernek a skizofréniával, először Jules Cotard írta le a XIX. században. A betegség súlyosságának skálája nagyon széles, hiszen vannak, akik csak egy-egy testrészük létezését tagadják, míg mások az életet utasítják el.

A Cotardos betegek sokszor úgy érzik, hogy nem élnek, nincs vérük, vagy belső szervük. A pszichiátriai betegség jelenleg nem szerepel a DSM-IV-ben, azaz a pszichiátriai betegségek listáján, pedig nagyon veszélyes, mert a beteg akár halálra is éheztetheti magát.

A szindróma első szakaszában a pszichotikus depresszió lép fel, ami gyakran hipochondriával párosul. A második szakaszban már a tagadás jellemző a betegre, míg a harmadikban megjelennek a testtel kapcsolatos tévképzetek. A Cotard-szindrómások jellemzően elhanyagolják a személyes tisztaságot, a fizikai egészségüket, és elzárkóznak a külvilág elől.

A Cotard- szindróma betegleírásában szerepel egy skót férfi, akinek egy motor baleset következtében megsérült az agya. Ennek következményeként a beteg úgy érezte, hogy meghalt.

A férfi édesanyja 1990 januárjában úgy döntött, hogy Dél-Afrikába viszi a fiát. Az út során, a férfi úgy érezte, hogy a pokolba halad, hiszen hőség tombolt kint. A beteg biztos volt benne, hogy vérmérgezést kapott, ezért halt meg, és az édesanyja sem él, hanem csak a lelke kíséri őt a pokolba.

A Cotard-szindrómába szenvedőknek mindenképpen pszichiátriai gyógyszereket kell szedniük. Nagyon fontosak az antidepresszánsok, antipszichotikumok és hangulatjavító szerek, hiszen a betegség, bár ritka, mégis rendkívül veszélyes.

(Forrás: bizzarium.com)