Az ebolán kívül más fertőzésektől is félnünk kell.
Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a világon melyek a leghalálosabb vírusok, ezért a következő listából ezt tudhatjuk meg.

Himlő: Évezredeken keresztül küzdött a világ a betegség ellen, amiről 1980-ban jelentette be az Egészségügyi Világszervezet, hogy többé nem jelent veszélyt. A himlőbe régen 3 emberből 1 belehalt, míg a túlélők testén mély tátongó sebek jelentek meg, és többségük megvakult.

Hantavírus: 1993-ban került a figyelem középpontjába a Hantavírus pulmonalis szindrómára (HPS). Ekkor egy amerikai házaspár fulladásos tünetekre panaszkodott, majd néhány nappal később meghaltak. Pár hónappal később a hatóság azonosította a vírust.

A HPS fertőzött patkányok ürülékével terjedt. A vírus a koreai háború idején is nagy problémát jelentett. Akkor közel 3000 katona betegedett meg. A fertőzöttek 12 százaléka meghalt. Az elmúlt 21 évben több, mint 600 fertőzöttet vettek nyilvántartásba. Ennek a számnak a harmada meghalt.

Dengue-láz: A Fülöp-szigeteken és Thaiföldön jelent meg 1950-ben, de az elmúlt években a világ több trópusi és szubtrópusi régiójában is felbukkant a betegség, tehát jelenleg a világ lakosságának közel 40 százaléka él olyan helyen, ahol népbetegség a dengue-láz.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 50-100 millió embert érint a betegség, aminek a halálozási aránya 2,5 százalékos. A vírus az ebolához hasonló tüneteket is okozhat, amibe már sokkal több ember hal bele.

Marburg-vírus: Egy német laboratórium tudósai fedezték fel a vírust az Ugandából importált majmokban 1967-ben. A Marburg-vírus tünetei vérláz, ami következtében felszökik a beteg láza. További tünet a szervelégtelenség, ami halállal végződik.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a betegség első kitörésekor a betegek 25 százaléka meghalt. Ez a szám 80 százalékra nőtt az ezredfordulóra.

HIV: Napjainkban ez a vírus a legnagyobb gyilkos. A HIV az 1960-as, és 70-es évek óta létezik, de az 1980-as évek elején kapott igazi figyelmet, mert akkor nagyjából 36 millió ember halt bele. A HIV manapság Fekete-Afrikában szedi a legtöbb áldozatát. Ott minden 20 felnőttből 1 HIV-pozitív.

Influenza: Egy tipikus influenza-szezonnak 500 000 halálos áldozata van az egész világon. Ha egy új vírustörzs jelenik meg, ami gyorsabban terjed, akkor ennél több haláleset fordul elő. A legismertebb járvány az 1918-ban kezdődő spanyolnátha volt. Abban a világ lakosságának közel a 40 százaléka betegedett meg, és majdnem 50 millió ember meghalt. A szakemberek szerint előfordulhat a spanyolnáthához hasonló influenzajárvány.

Rotavírus: Kétfajta védőoltás létezik a gyermekeket és csecsemőket sújtó, súlyos hasmenéses betegséget okozó vírus ellen. A betegség a fekális-orális úton, nagyon gyorsan terjed. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem képes megemészteni az ürülék bizonyos részeit.

Az Egészségügyi Világszervezet 2008-as jelentése szerint a világon összesen 453 000 öt év alatti gyermek halt bele a rotavírusba. Ahol védőoltásokkal lehet védekezni a betegség ellen, ott természetesen kevesebben betegedtek és haltak meg.

Veszettség: A fejlett országokban kötelező beoltatni az állatokat veszettség elleni védőoltással. Indiában és pár afrikai országban azonban nem, így ott ma is komoly problémát jelent a betegség.

A veszettségnek nagyon súlyosak a tünetei, és voltaképpen elpusztítja az agyat. A beteg csak akkor menthető meg, ha időben megkapja az ellen- és oltóanyagot, amennyiben nem, akkor biztos a halál.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)