Ezek a tényezők okozhatják a rossz szokást.

Szorongás vagy stressz: Előfordulhat, hogy a szorongó emberek elméje gyorsabban pörög, mint a beszélgetés, ezért attól félnek, hogy el fogják felejteni a mondanivalójukat, ha nem szólnak közbe azonnal.

A krónikus stressz olyasmi, ami befolyásolhatja az aktív hallgatás képességét is, vagyis az illető annyira arra koncentrálhat, amit mondani akar, hogy közben nem hallja, amit a többiek mondanak. Ez a helyzet akaratlan közbevágáshoz vezethet. Ezt sokszor a türelmetlenség vagy a másik mondanivalója iránti érdektelenségként értelmezik a beszélgetés résztvevői.

Extrovertált személyiségek: Ezek az emberek hajlamosak lehetnek a beszélgetések nyíltabbá és dinamikusabbá tételére, akár úgy is, hogy félbeszakítanak másokat vagy egyszerre beszélnek másokkal. Ez leginkább abban társadalmi környezetben fordulhat elő, amelyben jól érzik magukat és magabiztosak.

Az extrovált személyek nem biztos, hogy rá akarják erőltetni a véleményüket másokra, ugyanis a beszélgetést olyan aktív eszmecserének tekintik, amiben mindenki egyszerre vehet részt. Bizonyos társadalmi csoportokban elfogadják, sőt, értékelik a kommunikációnak ezt a fajtáját, de más csoportokban tolakodónak és tiszteletlenségnek tarthatják.

Aktív részvétel iránti igény: A bizonyos témák iránti lelkesedés vagy azonosulás miatt egyesek késztetést érezhetnek arra, hogy azonnal szóvá tegyék a gondolataikat, véleményüket, akár úgy, hogy belevágnak a másik szavába.

Ennek a viselkedésnek az oka nem az, hogy uralni akarják a beszélgetést, vagy semmibe vennének másokat, hanem a téma iránti lelkesedésük.

Az impulzivitás szabályozásának nehézségei: Bizonyos embereket annyira elöntenek a pillanatnyi érzelmek, hogy nehezükre esik kivárni, hogy sorra kerüljenek, ezért rendszeresen belevágnak mások szavába. Ez nem biztos, hogy a tisztelet hiánya miatt van, de köze lehet ahhoz, hogy képtelenek megfékezni a részvételi késztetést.

Az impulzív személyek számára nehézséget jelenthet kivárni a megfelelő pillanatot a megszólalásra, főleg akkor, ha figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvednek, ugyanis ők hajlamosak gyorsan váltani egyik gondolatról a másikra.

Esetükben tehát a félbeszakítás nem egy előre eldöntött cselekvés, hanem a mentális folyamataik működésének megnyilvánulása.

(Forrás: nlc.hu)