Válaszd ki azt a főbűnt, amelyet nem tudsz megbocsátani, majd olvasd el a neked szóló elemzést!

A hét főbűn:

– Falánkság

– Kevélység

– Irigység

– Lustaság

– Bujaság

– Kapzsiság

– Harag

Falánkság: Amennyiben a falánkság bűnét képtelen vagy megbocsátani, akkor ez arra utalhat, hogy az árnyoldalad az, hogy önpusztító vagy. Ha nem győzöd le a falánkságot, hanem annál több ételt adsz a szervezetednek, mint amennyire valójában szüksége van, akkor egy olyan gödörbe eshetsz, ahonnan senki sem húzhat ki.

Kevélység: A bukáshoz vezető út a túlzott büszkeség és kevélység. Az ilyen ember csak a saját sikereit értékeli nagyra, és úgy gondolja, hogy a többi ember teljesen jelentéktelen. Ha képtelen vagy megbocsátani ezt a bűnt, akkor neked is van dolgod a túlzott büszkeséggel és kevélységgel, ugyanis amikor nem figyelsz oda, akkor könnyen előfordul, hogy a státuszuk alapján ítéled el az embereket.

Hajlamos vagy úgy kezelni másokat, mintha az alattvalóid lennének, ennek pedig ők aligha örülnek. Ha képtelen vagy egyenlően bánni mindenkivel, csak a hiúságnak élsz, akkor nemcsak, hogy nem fogsz tovább fejlődni, hanem a jelenlegi státuszodnak is búcsút mondhatsz.

Irigység: Ez a bűn tulajdonképpen más boldogságának teljes elítélését jelenti. Minél irigyebb valaki, annál kevesebbnek fogja érezni magát, végül pedig teljesen el fogja pusztítani az önbizalmát, az önbecsülését.

Abban az esetben, ha olykor azon kapod magad, hogy irigy, féltékeny vagy mások boldogságára, akkor emlékeztesd magad, hogy nincs értelme felidegesíteni magad, mert semmit sem tehetsz ebben az ügyben, ráadásul neked ettől nem lenne se jobb, se rosszabb.

Ha az irigység az a bűn, amit soha nem tudnál megbocsátani, akkor ez arra utalhat, hogy van valami a múltadban, vagy önmagadban, amivel még nem számoltál el. Nincs hatalmad a gondolataid, az ítélőképességed felett, de az életedet sem tudod irányítani. Az irigység teljesen felesleges problémákat teremt a békében.

Lustaság: Néha mindenki szeret, és mindenkinek szüksége is van arra, hogy ne csináljon semmit, sokáig lustálkodjon az ágyban, főleg akkor, ha egy kimerítő napon van túl. Ez nem bűn, de az már igen, ha valaki egész nap mást sem csinál, csak eszik, iszik és alszik.

Az ilyen egyén nem produktív, hiszen nagy ívben kerüli a munkát, mert meg sem fordul a fejében, hogy dolgoznia kellene, ráadásul a lustaság rávilágít arra is, hogy mennyire önző. Ha ezt a bűnt képtelen vagy megbocsátani, akkor bizony neked is lehet vele dolgod.

A választásod szerint a személyiséged árnyoldala az, hogy semmi sem érdekel annál jobban, hogy minél előbb élelemhez juss, aminek elfogyasztása után csak pihenni akarsz, ezért teljesen elzárkózol a világ elől. Számodra a kényelem minden felett áll.

Bujaság: Ez a bűn tulajdonképpen egy olyan vágyakozás, amit a buja ember képtelen az irányítása alatt tartani. A bujaság egy igen primitív, állatias ösztönből származik, ami az emberi személyiség nagyon sekély aspektusa.

Amennyiben ez a bűn az, amit soha nem tudnál megbocsátani, akkor az árnyoldalad az, hogy a tested irányít, nem az elméd. Ez rendkívül rossz hatással lehet a kognitív fejlődésedre, hogy a végén olyan testi vágyaid támadhatnak, amelyek veszélyesek lehetnek, de nemcsak rád, hanem másokra is.

Kapzsiság: A szükségnek és a kapzsiságnak semmi köze egymáshoz. Aki kapzsi, az olyasmi után vágyakozik, amire semmi szüksége. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy ez egy beteges függőség, ami rávilágít arra, hogy az illető milyen önző, és mennyire hiányzik belőle az empátia.

Ha a kapzsiság az a bűn, amit nem tudsz megbocsátani, akkor a személyiséged árnyoldala az, hogy igencsak felszínes lehetsz. A lelked mélyén csak az anyagi dolgok és a luxus érdekel. A kapzsisággal azért van dolgod, mert minél jobban próbálod legyőzni, annál jobban fog emészteni.

Harag: Rettentően veszélyes dolog a harag, mert előhozza az emberből a vadállatot, elveszi a racionális gondolkodásra való képességet, aminek következtében a haragos személy olyasmit is megtesz, amit máskor soha, mert tudja, hogy ezzel átlépné az erkölcsi határokat.

Ha úgy gondolod, hogy a bűnök közül a haragot soha nem bocsátanád meg, akkor a személyiséged árnyoldala az, hogy egy démon lakozik benned. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy őrületbe kergethetnek a dührohamaid, amik neked sokkal nagyobb fájdalmat okoznak, mint az ellenségeidnek.

Egy ideig az irányításod alatt tarthatod a dühödet, de amikor elveszted felette a kontrollt, akkor többé nem tudsz kitörni belőle.

(Forrás: noiportal.hu)