Ijesztően sok rab küzd mentális és pszichés nehézségekkel.prisonA börtönlakók körében nagyobb számban fordulnak elő mentális és pszichés betegségek: Egy 2012-ben végzett átfogó felmérésben 24 ország mintegy 30 ezer börtönlakója vett részt. A vizsgálatból kiderült, hogy az alanyok 12 százaléka depressziós, további 4 százalékuk pedig más pszichózissal küzdött. Ha ezt összehasonlítjuk a teljes populáció 4 és 1 százalékos arányával, akkor a különbség megdöbbentő és ijesztő.

A rabok körében nagyobb az önártalom és az öngyilkosság előfordulása: A mentális sebezhetőség a magasabb öngyilkossági rátában is megmutatkozik. 2011 és 2014 között 24 ország bevonásával vizsgálták, hogy milyen arányban jelenik meg az öngyilkosság a börtönökben.

Az eredmény szerint a férfiak esetében háromszor, a nőkében kilencszer nagyobb valószínűséggel következett be öngyilkosság a rácsokon belül, mint kívül. A tanulmány azt is kiderítette, hogy ehhez van-e köze az olyan „börtönfaktoroknak”, mint a zsúfoltság, rabok és őrök közötti rossz viszony, ám a kutatók nem találtak ilyen összefüggést.

A börtön tönkretesz: Egy 2011-es tanulmányból az derült ki, hogy a börtönlét első két havában a depresszióráta csökkent, a pszichózis előfordulásának aránya változatlan maradt, tehát a börtönkörnyezet javulást eredményezett a mutatókban, legalábbis rövid távon.

Ennek az oka az lehet, hogy sok rab számára a börtön tulajdonképpen biztonságos környezet, egy átlátható struktúra alapján működő intézmény, ahol azok megkaphatják a pszichiátriai kezelést, akik „kint” nem mentek orvoshoz, vagy nem kapták meg a megfelelő szintű ellátást.

A fent említett javulás csak a férfiak esetében volt megfigyelhető, a nők esetében nem. A nők számára az első hét volt lelkileg és mentálisan a legmegterhelőbb, vagyis ez okozott depressziós vagy pszichózisos tüneteket.

Nem a börtönben kezdődik: Egy közelmúltban végzett vizsgálatban 750 elítélt vett részt, akiknek 40 százaléka szenvedett valamilyen mentális problémában. Ennek eredményéből kiderült, hogy a mentális betegségek börtönökben való előfordulásában sok más, a rabélettől független tényezők is közrejátszanak.

A vizsgálatok érdekessége az, hogy egyes korábbi nehézségek a börtönélet jobb toleranciáját eredményezheti. Azoknál a raboknál, akik korábban már ültek, valamilyen függőségben szenvedtek, vagy munkanélküliek voltak, kisebb stresszt okozott a börtönbe kerülés, és a mentális betegségek nagyobb előfordulása sem volt jellemző rájuk.

A mentális problémákkal küzdők nagyobb eséllyel lesznek bántalmazás áldozatai: Egy amerikai tanulmány szerint a mentálisan sebezhető rabokat nagyobb számban érte verbális vagy fizikai inzultus és nagyobb valószínűséggel szereztek sérülést a konfliktusok során.

Így lehetne segíteni: Annak ellenére, hogy már többször tanulmányozták a rabok mentális egészségét, mégis még ennél is több vizsgálatra lenne szükség, ugyanis például a jelenleg alkalmazott eljárásoknak és azok hatékonyságának is utána kellene járni, mert például a börtönökben alkalmazott viselkedésterápia hosszú távú eredményeiről nem áll rendelkezésre elegendő adat.

Azt is fontos lenne tanulmányozni, hogy vannak-e olyan speciális technikák, amelyek a börtönben nagyon hatékonyak, vagy éppen ellenkezőleg, kerülni kellene az alkalmazásukat, mert a börtön sajátos viszonyai nem megfelelőek hozzájuk.

Emellett azt sem lenne szabad elhanyagolni, hogy a rabok mentális egészségére komoly veszélyt jelent az, hogy még a rácsok mögött is hozzáférhetnek a különböző kábítószerekhez, a marihuána és az amfetaminok hatását utánzó mesterséges szerekhez, amiknek megjósolhatatlan egészségügyi kockázatai lehetnek, valamint összefüggésbe hozhatóak a börtönön belüli magatartászavarral és erőszakkal.

Ezeknek a hiányosságoknak elsősorban a szervezési nehézségek és a forráshiány az oka, ahogy az is, hogy a rabok egészségét úgy kezelik, mintha nem lenne közegészségügyi kérdés, pedig az elítéltek jó része ott fogja hagyni a börtönt, akkor pedig vissza kell illeszkednie a társadalomba, ami mindenkit érintő kérdés.

(Forrás: divany.hu)