Tizenkilenc érdekes tény a rémálmokról.baddream1. Minél jobban kikészítjük magunkat, annál rosszabbak a rémálmok. A szakértők ezt nevezik stresszálomnak, ami nem biztos, hogy teljes lenyomatai annak, amitől kiborultunk.

2. Néhányan gyakrabban élnek át rémálmokat, mert a depresszió, a szorongás és a pszichiátriai zavarok gyakran ezt okozhatják. Az alvás zavarok miatt is lehetnek rémálmaink. Egyes gyógyszerek, például antihisztamin, az antipszichotikumok és az antidepresszánsok is felelősek lehetnek.

3. A rémálmokra adott érzelmi reakciók képesek felébreszteni, mert gyorsabban kezdhet verni a szív, a légzés felgyorsulhat és izzadhatunk.

4. A rémálmok nem ölhetnek meg, de az már előfordult, hogy a szívbetegek érelzáródást szenvedtek, mert megemelkedett a vérnyomásuk.

5. Létezik rémálom-betegség. Ebben az esetben a betegnek folyamatos rémálmai vannak, ami komolyan megzavarhatja a mindennapi életet.

6. A legfontosabb rémálmok megjósolhatják a jövőt, de inkább arról van szó, hogy az erős félelem hozza létre a rémálmokat. Arra nincs bizonyíték, hogy jósálomról lenne szó.

7. A tudomány sem tud mindent a rémálmokról, amiknek homályos részleteit folyamatosan kutatják.

8. Jellemző, hogy ébredés után velünk maradnak a rémálmok, mert a negatív reakciók tovább az emberben maradnak, mint a pozitívak. A legrosszabb rémálmokra évtizedekkel később is emlékezhetünk.

9. A rémálmok nem azonosak azokkal az éjjeli lidércnyomásokkal, amiket a poszttraumás betegek tapasztalnak, mert esetükben gyakran nem a REM fázisban jelentkezik a rémálom. A poszttraumás rémálmokból a betegek gyakran sírva, ordítva ébrednek, de nem emlékeznek, hogy mit álmodtak. Amikor a poszttraumás betegek alszanak, akkor újra átélik a borzalmas eseményeket. Ez krónikussá válhat.

10. Ha valakinek folyamatosan rémálmai vannak, akkor keresnie kell egy alvás specialistát. Ha a rémálmok rontják az életminőséget, akkor mindenképpen orvosi segítséget kell kérni.

11. A rémálmok az emlékek és a véletlenszerű információk keverékéből születik, hogy félelmetes úton törjenek fel az elménkből.

12. A rémálmok bármikor jelentkezhetnek, de a leggyakrabban a REM fázisban fordulnak elő, mert ekkor a legaktívabb az agy.

13. A rémálmok mindenkit testre szabottan riogatnak, ezért lehet, hogy számunkra kicsit sem rémes, ha üldöznek álmunkba, míg más zilálva, légszomjjal riad fel egy ugyanilyen álomból.

14. Vannak olyan kreatív emberek, akik a rémálmokból merítenek ihletet. Erre példa Stephen King, aki félig-meddig megálmodta a Tortúra című regénye cselekményét.

15. Alvás közben feldolgozzuk a felhalmozott érzelmeket, aminek természetes hozadéka a rémálom. A kutatások szerint a felnőttek 70 százalékának voltak rémálmai az elmúlt hónapban. A rémálmok gyakran hasznosak, mert segítenek a problémák megoldásában.

16. A tudósok szerint csak olyan emberekkel álmodhatunk, akikkel valaha, valamilyen formában találkoztunk. Ha új ember jelenik meg az álmunkban, akkor őt is láttuk valahol.

17. Akad néhány trükk, aminek segítségével elkerülhetjük a rémálmokat. Az egyik ilyen, hogy minden éjjel kialudjuk magunkat, az érzelmi életünket pedig próbáljuk egyenesben tartani.

18. A rémálomnak is van jó oldala, mert arra ösztönözhetnek, hogy oldjuk meg a problémánkat, vagy rávehet az alkotásra.

19. Ha terápiára megyünk a rémálmaink miatt, akkor éber álmaink lesznek. A kezelés lényege, hogy részletesen el kell mesélnünk, hogy miről szól a rémálmunk, a szakemberek pedig éber állapotban próbálnak változtatni benne a részleteken, hogy azok beépüljenek az álomba.

(Forrás: bizzarium.com)