Nem tudta elkerülni a tragédiát Ashley Grimm.
Ashley Grimm június 2-án veszítette el a 4 éves kisfiát, amikor a hazavezető úton egy szikla gördült az autójuk elé. Az ötgyermekes anyuka megpróbált áthajtani a sziklán, de az megdobta a járművet, ami a sziklafalnak sodródott.
A gyászoló anya nyílt levélben osztotta meg a világgal az érzéseit:
„Néhányan tudjátok, hogy átéltem minden anya legnagyobb rémálmát, ugyanis június 2-án, egy szörnyű autóbalesetben, elvesztettem a fiam. Én vezettem. Minden gyermeket becsatoltam, majd egy benzinkútról kihajtva indultunk haza egy kanyargós, helyi úton.
A fiam mindent elkövetett, hogy kikösse magát, mert Villám sem szokta bekötni magát, és olyan akart lenni, mint ő. Ötpontos biztonsági övet és más megoldásokat is kipróbáltunk, de mindig megpróbált mindenből kiszabadulni. Általában sikerült neki. Minden autóúton nagyjából háromszor-négyszer azért kellett megállnunk, hogy újra becsatoljam. […]
Másodpercek alatt vesztettem el a kisfiút, akire büszke voltam és, aki sok boldogságot adott nekem. Emlékszem, hogy nekicsapódtam a műszerfalnak (nem voltak aktívak a légzsákok). Minden véres volt. Küzdöttem, de végül elvesztettem az eszméletemet.
Amikor magamhoz tértem, akkor próbáltam mind az öt gyermeket kiszabadítani az autóból. Amikor Tituszhoz értem, akkor minden erőmmel próbáltam kiszabadítani az apró testét. A 8 éves fiam segíthet. Megdörzsöltem a hasát és finoman megnyomtam neki néhányszor, de akkor már nem élt. Csak az nyugtat, hogy egy pillanat alatt történt az egész, és nem érzett fájdalmat.
Ami ez után következett, az homályos. Addig nem hagytam, hogy az orvosok hozzámérjenek, amíg nem tarthattam a kezemben a halott fiamat. Minden gyereket kórházba szállítottak, én pedig olyan sokkot kaptam, hogy nem tudtam lenyugodni.
Két nappal később a Facebook tele volt a történetünkkel. A legkegyetlenebb kommentelők azt mondták, hogy borzalmas anya vagyok és megérdemeltem, és el kéne venni tőlem a többi gyerekemet. Legszívesebben megütöttem volna őket.
Elmondtam volna nekik, hogy mennyire szerettük egymást és milyen keményen küzdöttem azért, hogy mindig biztonságban tartsam őt. Hogy milyen különleges jóéjt-puszit adtunk egymásnak, hogy minden héten egyszer elvittem McDonald’s-ba, mert imádott odajárni. […]
Ezt nektek, anyáknak írom. Üzenem nektek, hogy szorítsátok magatokhoz a gyerekeiteket. Csak ezt akarom a világba kiáltani. Nem vagyok az, aki voltak. A halál és a veszteség kívül-belül megváltoztatja az embert.
Az országút közepén tartottam a karjaimban a halott kisfiamat. Fontolgattam, hogy leugrom a szikláról, hogy vele legyek a temetőben. Vettem neki egy szuperhős-jelmezt, hogy abban váljon eggyé a teste a földdel.
A temetőben aludtam, hogy még egyszer vele szundíthassak. A földnek beszéltem. Abba az irányba, ahol fekszik az imádnivaló takarójában és Villám-jelmezben.
És amit még mondani az az, hogy nem olyan fontos az, hogy megeszik-e a brokkolit vacsorára, mint gondoljuk. Fogadjatok el minden puszit, ölelést. Állj meg, élvezd velük az életet! Nézzetek együtt bogarakat, köveket, botokat, naplementét.
Mondjátok nekik, hogy szeretitek őket, de úgy, hogy a szemükbe néztek, és komolyan gondoljátok. Mondjátok meg nekik, hogy bármire képesek. Menjetek és öleljétek meg a gyermekeiteket, itt és most!
Tegyétek le a telefonokat, és ne a kamera lencsével, hanem a saját szemetekkel nézzétek őket- Emlékezzetek, hogy milyen érzés, amikor a fejük a vállatokon nyugszik, a kezük a tiétekben, amikor puszit adnak.
Dédelgessétek őket még egyszer. Az pedig nem baj, ha keveset alszotok miattuk. Anyák, szorítsátok magatokhoz a gyerekeiteket, mert áldás, hogy a sors ilyen különleges, apró, gyönyörű embereket bízott rátok.
A szívemből, Ashley.”
Grimm Facebook-bejegyzését több százezren osztották meg, illetve több ezren írtak az anyukának együtt érző hozzászólást. A kommentelők közül sokan arról írtak, hogy milyen mélyen megérintette őket a nyílt levél.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások