Eritrea lakosai gyakran a halálba, pokolba menekülnek.migHavonta ötezer ember dönt úgy Eritreában, hogy vállalja a kínzással, szenvedéssel, akár halálnál is rosszabb sorssal teli menekülést, mint azt, hogy tovább maradjon a zárt katonai diktatúrában, ahol egyre jobban az elnök köré csoportosul a hatalom.

A helyzeten súlyosbít, hogy az Etiópiával 1998 és 2000 között vívott véres háború következményeként bevezették a kötelező katonai és civil szolgálatot, aminek az ideje korlátlan.

Ennek értelmében minden 18. életévét betöltött állampolgár köteles bevonulni, és csak akkor szerelhet le, amikor megmondják neki, vagy amikor elmenekül. Akiről kiderül, hogy megszegte a kötelességét, annak pénzbírságot kell fizetnie, vagy börtönbe zárják, extrém esetben kivégzik.

A menekültek számának növekedése miatt a kormány szigorított, ezért egyre többször fordul elő, hogy egyszerűen lelövik a határnál azt, aki megpróbál menekülni. A hatalmukkal visszaélő parancsnokok gyakran a katonai, civil szolgálatot teljesítőkkel építtetik a házaikat, a közutakat, vagy személyes kiszolgáló személyzetként alkalmazzák őket.

Az is jellemző az országra, hogy az állami és katonai vezetők a saját vállalatukban is kötelező nemzeti szolgálatra hivatkozva dolgoztatják a civileket, akik annyi fizetést sem kapnak, ami elég lenne a normális életszínvonalhoz. Akik úgy döntenek, hogy menekülnek, azoknak ez a legfőbb oka a távozásra.

Az országban nem létezik a magánszektor, hiszen az állam mindenre ráteszi a kezét. A fiatalok kitörési lehetőségét ellehetetleníti a kötelező nemzeti szolgálat. Jelenleg Eritrea az egyetlen olyan ország Afrikában, ahol nincs független médium. 2001 óta rengeteg újságírót tartóztattak le, sokan pedig soha nem kerültek elő. Észak-Korea mellett Eritreában korlátozzák a legszigorúbban az újságírók munkáját, illetve az internet használatot az egész világon.

Az állami média munkatársai sem érezhetik úgy, hogy biztonságban vannak, hiszen 2006-2007 között többüket is letartóztatták azért, mert a kollégái elmenekültek, a hatóság pedig azt feltételezte, hogy ők is a szökést fontolgatják.

A menekültek száma 2005 után ugrott meg annak ellenére, hogy Eritreában 6 éves kor után illegálisnak számít mindenféle határátlépés, amit az állam nem engedélyezett. A legtöbb eritreai Szudánon és Egyiptomon keresztül próbál eljutni Európába, esetleg a Sínai-félszigeten szeretne átvágni, hogy Izraelbe telepedjen le.

Az menekültek útja igazi pokoljárás, hiszen a szudáni embercsempészek gyakran elrabolják az eritreai migránsokat, akiket sokszor megölnek, ugyanis az embercsempészek legfőbb célja azt, hogy pénzt kapjanak a fogva tartottak hozzátartozóitól.

A Human Rights Watch emberjogi szervezetnek egy 17 éves embercsempész mondta el, hogy 10 ezer dollárért vett eritreaikat egy beduintól, legutóbb pedig egy négyfős csoportot tartott fogva, akiket néha megkínzott, amikor azok telefonon beszéltek a rokonaikkal, hogy azok hallják a sikoltozást.

Az embercsempész vastag bottal verte a menekültek lábát, talpát, gyomrát, mellét. Ennek következményeként a négy migránsból három meghalt. A csempész a nőket és a gyerekeket sem kímélte. A bűnöző hozzátette, hogy a rendőrök békén hagyják őt és a társait, mert tudják, hogy lelövik őket, ha bemerészkednek a falujukba.

Rengeteg emberrabló éppen azért ennyire vakmerő, mert jól tudja, hogy az országok hatósága korrupt, tehát elég némi készpénz, és máris azt tehetnek a foglyokkal, amihez kedvük támad. Arra is akad példa, hogy valaki lefizette az eritreai határőrt, ám az egyből egy embercsempésznek adta az illetőt, akiből így duplán profitált.

(Forrás: globoport.hu)