Évtizedek óta keresték a választ a pszichológusok arra, hogy miért kedvelünk meg valakit első ránézésre.
Szerelem, de barátság esetén is előfordul, hogy meglátunk valakit, akivel még egy szót sem beszéltünk, mégis vonzódni kezdünk hozzá. Ennek okát évtizedek óta kutatták a pszichológusok, akik korábban rájöttek arra, hogy a vonzalom kialakulásában szerepe van a szülőknek, hasonlóságnak, de még a másik szagának is.
Egy friss tanulmányból azonban kiderül, hogy az sem mindegy, hogy mennyire tudunk olvasni mások arckifejezéséből. Erre a Princeton Egyetem munkatársai jöttek rá, miután megkérték a kutatásuk alanyait, hogy figyeljenek meg más embereket, akik különböző érzelmeket élnek át.
Az eredményből világossá vált, hogy azok, akik úgy gondolták, hogy értelmezni tudják azt, hogy min megy keresztül a másik, sokkal vonzóbbnak tartották az illetőt. A feladat végrehajtása közben a kutatók megvizsgálták az alanyok agyi aktivitását, amiből az derült ki, hogy az agy jutalomrendszere annál aktívabb volt, minél könnyebb volt számára felismerni az emberi érzelmeket.
Az agyműködés szintjén tehát elmondható, hogy összefüggés volt a vonzalom és a másik ember érzéseinek felismerése között. Ez azért érdekes eredmény, mert a sikeres szociális interakcióban nagy szerepe van annak, hogy mennyire tudjuk megérteni a másik ember szándékait, érzelmeit, mert ennek hiányában nagyon nehéz lenne az együttműködés.
Amikor jól olvasunk valakiben, akkor az összekapcsol minket, empátiát kelt életre, hasonlóvá tesz. A korábbi kutatásokból kiderült, hogy a hasonlóság és összetartozás érzése különösen lényeges, ha személyközi vonzalomról van szó.
(Forrás: divany.hu)
Legutóbbi hozzászólások