Arthur Kornyejev gondolatai folyamatosan az erőmű körül forogtak az elmúlt évtizedekben.
30 évvel ezelőtt történt a csernobili katasztrófa, amely után a kutatók csak 10 évvel később mertek lemerészkedni néhány percnél több időre az erőmű 4-es blokkjába. Arthur Kornyejev az első munkások között volt, akiket a katasztrófa napján Csernobilba vezényeltek.
A férfi gondolatai közé olyan szinten beékelte magát az erőmű, hogy az elmúlt évtizedekben több száz alkalommal vezetett csoportokat és dolgozott a romok között. Kornyejev feladata elsősorban az volt, hogy határozza meg a sugárzás szintjét az egyes területeken, hogy ez alapján szablyák meg a takarítók munkaidejét.
A munka során a férfi testét több sugárzás érte, mint bári másét a történelemben, ám Kornyejev még ma is életben van, sőt, korábban közös fényképet készített a világ által „elefántláb” néven ismert kóriummal, ami valószínűleg a legszennyezőbb anyag a Földön, és csak néhány alkalommal sikerült laboratóriumi körülmények között létrehozni, de a tárolójából csak Csernobilban szabadult ki.
A kórium az erőmű 4-es blokkjában található, ahol a megolvadt massza átégette a tárolót, magába olvasztotta a környezetében található grafit betont, uránt, és minden mást, amihez hozzá tudott érni.
A lávaszerű anyag bomlása vízzel lassítható, ami az egyetlen szerencsés dolog, ami a fukusimai tragédia esetében történt, ám Csernobil közelében nem volt tenger, hogy megállítsa a kórium terjedését.
A hatvanas éveiben járó Kornyejev egészsége megsínylette, hogy Csernobil megszállottja lett, de ennek ellenére nem bánta meg, hogy ez vált a hivatásává, sőt, jelenleg szakértőként dolgozik az erőmű köré húzott betonszarkofág tervezésében.
(Forrás: hazipatika.com)
Legutóbbi hozzászólások