Nem kell nemzetközi tanulmányokat folytatnunk ahhoz, hogy felfogjuk a külpolitikát.
Az elmúlt hónapokban sokan már nem is értik, hogy mi miért történik a világunkban, hiszen a különböző médiumok másról sem szólnak csak a terrorizmusról, illegális bevándorlásról, harcokról, tehetetlen politikusokról.
A világban folyó események megértéséhez azonban nem kell nemzetközi tanulmányokból szerzett diploma, mert öt fogalom tökéletesen elmagyarázza a helyzetet, sőt, elég három, ha elfogadjuk a diplomatákra vonatkozó megállapítást, amely szerint a félelem, kapzsiság és tévedés jellemzi őket.
Viszonylagos előny: Más néven komparatív előny, ami egy közgazdasági tétel. A fogalom szerint, ha két ország ugyanolyan terméket állít elő, akkor annak lesz nagyobb a kibocsátása, amelynek a termelése hatékonyabb.
A szabály egyszerű, de az alkalmazást mégis évszázadokig tartott megtanulni. Ha nincs viszonylagos előny, akkor nem érthetjük meg a globalizációt, a nemzetközi kereskedelmi hálózatot, ami a kapzsisághoz vezet el.
Hatalmi egyensúly: Az államok azt vizsgálják, hogy mennyivel erősebb vagy gyengébb nála a másik. A kívánatos szint elérése érdekében szövetségek jönnek létre, vagy harcok robbannak ki.
Ez olyan, mint egy globális libikóka, amelyen kerülendő a hirtelen mozdulat, mert könnyen előfordulhat, hogy szuperhatalomnak néznek egy államot, ami megelőző háborút indít, míg lebecsülnek egy felemelkedőket, tehát itt a félelem érhető tetten.
Tévedés: Az államelnökök mellett hiába vannak sokat látott diplomaták, kitanított elemzők, híres titkosszolgálatok, mert olykor ők is tévednek, mivel ők is csak emberek. Előfordulhat, hogy egy állam tévedésből agressziónak nézi egy másik állam viselkedését, vagy nem látják, hogy csak blöfföl a másik.
Szociális szerkezet: Gyakori, hogy eltérő és változó normák alapján kapcsolódnak az államok és a nemzetközi szervezetek. Egy amerikai például másképpen értelmezi a rabszolgaság fogalmát, mint egy európai. Egy afgán nem úgy viszonyul a nőkhöz, mint egy európai.
Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy a fizikai valóság és a dolgok értelmezése két külön dolog, amiből nem szerencsés szövetségek alakulnak ki, hanem félreértések, félelem és hülyeségek.
Anarchia: A belügyekkel ellentétben, a külpolitikában nem létezik olyan, hogy egyetlen központi hatalom, ami igazságot tenne a civakodó államok között, esetlen segítene katasztrófa idején.
A világ különböző államai úgy dolgozhatnak a saját jólétükön, ahogy akarnak. Ez nem zárja ki az együttműködést, vagy önfeláldozás lehetőségét. Szerencsére még elmondhatjuk, hogy a legtöbb állam a saját biztonságára törekszik, tehát itt is felfedezhető a félelem.
(Forrás: globoport.hu)
Legutóbbi hozzászólások