Az édes túrón és a belsőségekben gazdag ételeken döbbenek meg a legjobban a nyugatról érkező külföldiek.kajaAz emberek nem egyformák még akkor sem, ha egy adott nemzetről van szó, emiatt előfordul, hogy míg az egyik magyar imádja a sült vért, addig a másik rá sem bír nézni az ételre, annak ellenére, hogy úgy nőtt fel, hogy ilyesmi létezik a hazai gasztronómiában.

Ez alapján el tudjuk képzelni, hogy egy nyugatról érkező külföldi számára milyen furcsának tűnhet néhány hagyományos magyar étel, de persze esetükben is igaz, hogy vannak, akik örülnek, ha valami ínyencséget kóstolhatnak meg.

Túró, ráadásul édesen: A jellegzetes rögös, sovány túró a magyar konyha sajátossága, mert a Kárpát-medencén kívül nem sokan ismerik. A külföldieknek már ez furcsa, de azt képtelenek megérteni, hogy van, amikor a túróhoz cukrot, olykor csokoládét is teszünk.

Még a kenyérhez is kenyeret eszünk: A külföldiek főleg akkor csodálkoznak, ha az étel mellett olyan dolog szerepel, amit ők köretként használnak. Azt sem értik, hogy leveshez minek kenyér.

A rengeteg leves: hideg, édes, színes: A külföldiek tisztába vannak vele, hogy „leveses” nép vagyunk, de arra rácsodálkozhatnak, ha egy hideg, édes, rózsaszín lét tesznek eléjük.

Belsőségek minden mennyiségbe: pacal, vese-velő, kakashere pörkölt: Egy előkelő nyugati számára a húsfogyasztás megáll a comb, szárny magasságában, ezért egy csirkelábbal, zúza pörkölttel kikergethetjük az országból.

Szinte mindenbe tejfölt teszünk: Mindegy, hogy csirkepaprikás, lángos, palacsinta, túrós tészta, esetleg kenyér, szinte biztos, hogy teszünk rá tejfölt.

A disznótorok válogatott finomságai: hagymás vér, véres hurka, disznósajt: A finom lelkű külföldiek mészárszéknek látják a disznóvágást, de akkor akadnak ki csak igazán, ha megtudják, hogy egy-egy ilyen alkalommal milyen fogások kerülnek az asztalra.

Mákos tészta, a kábítószeres étel: Nyugaton a mák egyet jelent az ópiummal és az abból készített heroinnal, ezért a külföldiek rácsodálkozhatnak, hogy nálunk mákos tészta is létezik.

Mindegy, hogy kenyérre kenve, vagy szalonnának nevezve, kockákra darabolva, de megesszük a szilárd, tömbösített zsírt: A külföldiek megdöbbenhetnek azon, hogy a magyarok megeszik a szinte teljesen húsmentes, 100 százalékos zsírból álló fehér szalonnát.

Ha főzünk, akkor szinte mindegy, hogy miről van szó, a kiindulás: zsiradék+hagyma: A külföldiek egységesen rá tudnak csodálkozni arra, hogy minden étel készítését azzal kezdjük, hogy olajban, vagy zsírban megpirítjuk a hagymát.

Paprika nélkül nem étel az étel: Ha külső szemmel nézzük, akkor láthatjuk, hogy tényleg rengeteg paprikát használunk, tehát nem meglepő, ha a külföldiek azt mondják, hogy a magyar konyha a zsír-hagyma-paprika szenthármasságon alapul.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)