Nem ront a hangulatunkon, ha melankolikus nótát hallgatunk.
Érdekes jelenségre figyelt fel egy 2008-as japán kutatás, amely azt vizsgálta, hogy az emberek miért szeretnek elmerülni a szomorú szerelmes dalokban. Ennek az egyik oka az, hogy ezzel felerősítjük az éppen aktuális domináns érzéseinket. Ha például szerelmi bánattal küzdünk, akkor az ilyen témájú dalokat szeretjük bömböltetni.
A kutatásban 44 alany vett részt. Az ő feladatuk az volt, hogy hallgassanak három kevésbé ismert számot. A kutatók direkt olyan dalokat kerestek, amelyeket a résztvevők nem ismerhettek, mert így az alanyokat nem befolyásolták a korábbi érzéseik. A dalok között volt durr és moll dallamos.
A résztvevőknek le kellet írniuk, hogy milyen érzéseket keltettek bennük a dalok, valamint meg kellett jósolniuk, hogy másokra hogyan hatnának azok. Ennek az eredményéből kiderült, hogy a mollikus dalokat tragikusnak érzékelték az alanyok, akik ennek ellenére nem lettek lehangoltak.
A kutatók elmondták, hogy a hallgatók nem érezték borongósnak, szomorúnak, vagy eltűnődőnek magukat ezektől a daloktól, hanem inkább szerelmesebb hangulatba kerültek, és kedvük támadt táncolni.
A japánok szerint ennek oka az lehet, hogy a szomorú dalokról feltételezzük, hogy búskomorak leszünk tőle, és amikor ez megtörténik, akkor örömöt érzünk, hogy beigazolódott a gyanúnk.
A másik ok valószínűleg az, hogy nincs igazi szomorúság a szomorkás dalok hátterében. Valaki mást hallgatni arról, hogy szívfájdalma van egy másodlagos élmény, ezért ez nincs hatással a saját állapotunkra.
(Forrás: marmalade.hu)
Legutóbbi hozzászólások