Híres orvosok, akiket kinevettek a kortársak.
Boncolás után kezet kell mosni: A bécsi szülészeti osztályon dolgozott Semmelweis Ignác a XIX. század közepén, amikor rájött, hogy a gyermekágyi láz fertőző betegség. Semmelweis csak a megfigyeléseire alapozta a felfedezését, mert a vírusok és a baktériumok ebben az időben még ismeretlenek voltak az orvosok előtt.
Az anyák megmentője észrevette, hogy gyakoribb a gyermekágyi láz, ha olyan orvosok, orvostanhallgatók végzik a vizsgálatot, akik korábban boncolást végeztek. Semmelweis azt feltételezte, hogy boncoláskor láthatatlan hullarészek tapadnak az orvosok kezéhez, ezért arra kötelezte az orvosokat, hogy klóros vízzel mossanak kezet a nők megvizsgálása előtt.
Fél évvel az után, hogy Semmelweis kötelezővé tette a kézmosást, a gyermekágyi láz előfordulása 90 százalékkal csökkent, de ez kevés volt ahhoz, hogy az egyszerű módszer elterjedje. Ennek oka az volt, hogy őrültségnek tartották a találmányt.
Semmelweis egyre élesebb hangvételű nyílt leveleket írt arról, hogy hiába talált ki egy pofonegyszerű megoldást, mégis sorra halnak meg az anyák. Semmelweist pszichiátriára zárták, ahol idővel meghalt.
Nem létezhet rák vírus, vagy mégis: 1911-ben vett észre oksági összefüggést Peyton Rous az általa tanulmányozott retrovírus (amit később a kutatóról neveztek el) és bizonyos ráktípusok között.
Rous madarakon végzett kísérletei bebizonyították, hogy a rák átvihető az egyik egyedről a másikra. A tudóst kritizálták a felfedezéséért, ezért Rous felmondott, és 20 évig egyáltalán nem foglalkozott vírusokkal és rákkal.
Nagyjából hatvan évvel a felfedezés után két amerikai biológus rájött, hogy a Rous által említett retrovírus tumort okozó aktivitásáért melyik gén a felelős. Rous szerencsére megérte, hogy elismerjék a felfedezéséért, amiért Nobel-díjat kapott 1966-ban. A modern orvostudomány szerint a rosszindulatú daganatok 20 százaléka vírusos eredetű. Ezek között van a méhnyakrák, ami ellen van védőoltás.
Butaság az inkubátor ötlete: Európában a XIX. század végén terjedt el a francia szülészorvos, Stéphane Étienne Tarnier találmánya, az inkubátor. Martin Arthur Couney a Berlini Világkiállításon találkozott először az inkubátorral. Az amerikai orvos szerette volna importálni Amerikába az eszközt, de a kollégái tiltakoztak.
Az ellenkezés miatt Couney úgy döntött, hogy a Coney Island vidámparkjában rendezkedik be. Az orvos koraszülötteket tartott az inkubátorokba, amiket a vidámpark látogatói 25 centért nézhettek meg.
A befolyt összeget, Couney a koraszülöttek orvosi költségeire fordította, hogy a szülőknek ne kelljen fizetniük. Couney „üzlete” 1903-tól 1940-ig, működött, 8000 babát kezelt, és közel 6500-nak mentette meg az életét. A New York Hospital végül 1939-ben nyitotta meg koraszülött-központját.
(Forrás: divany.hu)
Legutóbbi hozzászólások