Letölthető kötelező olvasmányok, hangoskönyvek, televízió és videó játékok. Csupán néhány azon dolgok közül, melyek miatt a gyerekek nem nyitják ki a könyveket.

Századunk vívmányai az élet egy részét megkönnyítik, egy másik részét azonban eltörlik. A mesék, a filmek és a virtuális vizuális világ annyira elveszik a betűk élvezeti értékét, hogy a fiatalok nagy része alig vesz a kezébe könyveket.

Egy két évvel ezelőtt készült felmérés szerint a népességnek csupán 26 százaléka olvas szabadidős tevékenységként. Ők legalább napi másfél órát töltenek könyvvel a kezükben, de az átlagos napi olvasási idő körülbelül húsz perc. Hasonló átlagot vonva tévénézéssel átlagosan két és fél órát töltünk naponta.
A kisebb gyermekekkel megszerettethető az olvasás, ha magunk is mesélünk nekik. Egy- egy jól és élvezetesen elmesélt történettel hamar elvarázsolhatja a könyvek világa. Fontos azonban, hogy a történet korban megfeleljen csemeténknek. A képes könyvek segítik a történet megfelelő megértését, valamint fantáziája fejlődését is.

Iskolás korú gyerekeknél nem érdemes a kötelező olvasmányok erőltetésével megszerettetni az olvasást. Egy- egy bestseller vagy filmben is látott kötet azonban meghozhatja az olvasási kedvet.
A legkelendőbb írások a magyar írók közül Lőrincz L. László, Jókai Mór, Moldova György, valamint Fejős Éva tollából íródtak. A külföldi listákon nagy sikert arattak a Harry Potter kötetek, valamint az Alkonyat szériái is.
Fontos, hogy magától jöjjön rá a könyvek világának értékére, különben büntetésként élheti meg az olvasást. A televízió és az internet megvonása sem célravezető. A példamutatás rendszerint a legjobb eszköz arra, hogy megfelelő belátásra bírjuk a gyermeket.