Kikre jellemző az új szülőtípus és mit tehetnek a javulás érdekében?

Kim Sage, amerikai pszichológus használta először a tojáshéjszülő kifejezést, amivel azokat az anyákat és apákat írta le, akikre úgy kell vigyázni, mint a hímestojásra, mert a reakcióik teljesen kiszámíthatatlanok és akkor is túlreagálják az adott helyzetet, amikor ezt semmi sem indokolja.

Az ilyen heves, túlfűtött, váratlanul érkező dühkitörések félelmet keltenek a gyerekekben, méghozzá hosszú és rövid távon is. Már az rémisztő a gyerekek számára, ha egy-egy semmiségen felkapják a vizet a szülők, de ha ez rendszeressé válik, akkor az állandó feszültséget és magas stressz-szintet teremt a gyerekekben, mivel folyton úgy érzik, hogy tojáshéjakon kell lépkedniük, nehogy valamivel felhúzzák a szülőket.

Ezt azonban valószínűleg nem sikerül elkerülniük, aminek oka a szülők érzelmi kiszámíthatatlansága és egyensúly hiánya. Ugyanakkor Sage leszögezte, hogy a tojáshéjszülők nem akarnak rosszat a gyerekeknek, gyakran fel sem tűnik nekik, hogy a hangulatváltozásaikkal félelmet keltenek a gyerekekben, akik emiatt sokszor szoronganak.

Ez hosszú távon rosszat tesz a gyerekeknek, mivel túlságosan tartani kezdenek attól, hogy akarva-akaratlanul is rosszul csinálnak valamit. Ez önbizalom és érzelmi magabiztosság vesztéshez vezet, valamint hajlamossá válnak arra, hogy ok nélkül hibáztassák magukat.

Gyerekként a szüleik, majd idősebb korukban a környezetükben élők haragjától kezdenek túlságosan tartani, és akkor is saját magukban kezdik keresni annak okát, hogy valaki miért szomorú, dühös vagy csalódott, ha valójában semmi közük a kiváltó okhoz.

A tojáshéjszülők nem szoktak egész nap kiabálni a gyerekeikkel, ellenkezőleg, az együtt töltött idő nagy részében szeretetteljesen viselkednek velük, de amikor felkapják a vizet, gyakran váratlanul, akkor a reakciójuk sokkal hevesebb a normálisnál.

Ez az, ami miatt a gyerekek nem érzik biztonságban magukat a szüleik mellett. Ez kihathat az egész otthoni légkörre, valamint alapjaiban rengetheti meg a gyerekek felnőttekbe vetett bizalmát.

Sage szerint nagyon fontos, hogy a tojáshéjszülők felismerjék a viselkedésüket, és tudatosan tartsák kontroll alatt az érzelmeiket. Ez nem kizárólag a gyerekek egészsége miatt fontos, hanem saját maguk miatt is, mivel nekik sem könnyű.

Az is lényeges, hogy ha a szülők egyedül erre nem képesek, akkor keressenek fel szakembert. Ez azért fontos, mert gyakran nem arról van szó, hogy a tojáshéjszülők nem tudják az irányításuk alatt tartani az érzelmi reakcióikat, hanem arról, hogy azok hátterében valamilyen feldolgozatlan traumák, súlyosabb múltbéli sérelmek állnak.

Mivel a régóta cipelt lelki terhektől nehéz egyedül megszabadulni, ezért egy jó szakember segíthet, aminek eredményeként a kibillent szülő-gyermek kapcsolat egyensúlya is visszaállhat.

(Forrás: nlc.hu)