Az egyik internetes oldalon meséltek az olvasók arról, hogy milyen gonosz tréfát űztek egymással a testvérükkel.sisbroLeégett haj: Régen az öcsém nagyon sok hajformázót, hajápoló terméket használt az elől rövid, hátul hosszú, idiótán kinéző frizurájához. Egyszer, amikor a barátaimmal lerészegedtünk, felgyújtottuk a haját, amíg nekünk háttal nézte a tévét. Szerencsére annyira azért magamnál voltam, hogy megmentsem az égési sérüléstől, de a haja menthetetlen lett.

Durva meglepetés: Az öcsém nagyon szereti a pörkölt kukoricát. Egyszer egy fél zacskónyit a konyhaszekrényen hagyott. Kiürítettem és macskakajával helyettestettem. Gondoltam, hogy pár szem után rá fog jönni a csúnya kis átverésemre, de nem jött be a számításom. Az öcsém fogta a zacskót, és egyenesen a szájába öntötte a tartalmát, amit gyorsan megrágott és lenyelt. Én nevettem. Ő sírt.

A répatorta: Az öcsém nagyon kicsi volt, amikor meggyőztem a szüleinket arról, hogy a testvérem imádja répatortát. Onnantól kezdve minden különleges eseményre répatortát kapott. Már a húszas éveiben járt, amikor végre megkérdezte, hogy miért kap mindig répatortát. Nem tudom, hogy miért várt eddig a kérdés firtatásával. Ma a harmincas éveinkbe járunk, de néha előkerül a dolog, mert a nagymamánk elfelejti, és répatortát készít neki.

Sürgősségin végződő csíny: 5 vagy 6 éves lehettem, amikor a nővérem rávett, hogy dugjak néhány Sixlets csokit (olyan, mint az M&M) az orromban. Azt állította, hogy nem fog az orromba ragadni, hanem ki tudom majd fújni. Nem így lett. A sürgősségin kötöttem ki, ahol kiolvasztották az édességet. Néhányat csipesszel kellett kiszedni.

Miaú: 4 vagy 5 éves volt az öcsém, amikor játék közben megkarmolta a szomszéd macskája. Eljátszottam, hogy sokkot kaptam, és azt mondtam neki, hogy most macskává fog változni. Később, amikor az emeletes ágyunkban aludtunk, sírást hallottam a fenti ágy felől. Megkérdeztem, hogy mi a baj. Azt felelte, hogy „csak nyávogtam”.

A fogkrémcsere: 14 éves lehettem, az öcsém 12, amikor a fogkrémet kicseréltem vazelinnel. A tubust feltekertem, hogy ne látszódjon a felirat. Mondjuk úgy, hogy az öcsém még most, 15 évvel később is ki van bukva rám.

A tejfog: 12 év körül voltam, a húgom pedig 8-9, amikor egyszerre mostunk fogat. A testvérem úgy döntött, hogy pisil fogmosás közben. Ezt elfogadhatatlannak tartottam, Ráparancsoltam, hogy hagyja abba, majd úgy döntöttem, hogy kitépem a fogkefét a szájából. Sikerült néhány tejfogát is kihúznom.

Név nélküli lány: A húgom nem kapott azonnal nevet, amikor világra jött, ezért úgy hozták el a kórházból, hogy az anyakönyvi kivonatba azt írták, hogy a „Thompson-lány”. Ez 6 évig így maradt. A hiba csak akkor derült ki, amikor az anyukám óvodába vitte a húgomat, és hivatalosan ki kellett cserélni a papírokat. Abban a 2-3 hétben „név nélküli lánynak” neveztem a húgomat.

Az orvosi tanács: A nővéremmel elhitettük a kishúgunkkal, hogy meg kell ennie a sebét, hogy a vágás megfelelően gyógyuljon. Másfél évig elhitte a dolgot, de egyszer az anyukánk előtt csinálta.

A köpőcső: 8 éves lehettem, amikor a 10 éves bátyám elcserélte az egyik játékát a szomszéd srác köpőcsövére. Az egyik éjjel már az ágyamban feküdtem, amikor nyílt az ajtó és belépett a bátyám, aki megcélzott a köpőcsővel, amihez fém dartsok tartóztak. A karomat találta el. Mielőtt reagáltam volna, odafutott hozzám, befogta a számat, és könyörgött, hogy ne mondjam el a szüleinknek.

Édes a bosszú: Ha az anyukám elment, akkor a mostohabátyám és az idősebb nővérem mindig összefogtak ellenem és bántottak. Bosszúból minden éjjel, amikor elaludtak, felkeltem, kimentem pisilni, majd belemártottam a fogkeféjüket. Ha nem kellett vécéznem, akkor szappanba dugtam a fogkeféket.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)