Sok pszichológus szerint többet árt, mint használ, ha a gyerek hisz a Télapóban, Jézuskában.
„A Mikulás-hazugság indokolatlan megtévesztés, rombolhatja a szülői szavahihetőséget, hiszékenységre ösztönöz, és arra tanít, hogy a viselkedést rosszul megválasztott motivációk is irányíthatják.” – állítja egy amerikai filozófus professzor, Dr. Clifford N. Lazarus, akivel sok pszichológus egyet ért.
A szakemberek szerint, ha a szülők hagyják, hogy a gyerek valóságosnak fogadja el a mágikus gondolkodást, akkor ezzel befolyásolhatják az egészséges pszichológiai fejlődést, növelhetik a szélsőséges nézetek esélyét, illetve olyan mentális betegségek kialakulását segíthetik elő, mint a kényszerbetegség.
A kutatások azonban bebizonyították, hogy az óvodás és kisiskolás gyerekek gondolkodása különbözik az idősebb gyerekekétől, felnőttekétől. Náluk a fantázia, mese remekül megfér a valóság mellett, mert nem látják az ellentmondást, következetlenséget.
A kisgyerekek még szubjektív, sajátos világban élnek, amelyben önmagukat állítják a középpontba, és könnyedék alkotnak oksági kapcsolatokat olyan dolgok között, amelyek egyáltalán nem függnek össze.
Ahogy a gyerekek cseperednek, úgy a gondolkodásuk is változik, logikusabb lesz. A fantáziavilágot lassan kiszorítja a valóság, egyre rosszabbul viselik a következetlenséget, és egyre jobban kétségbe vonják a Mikulás, Jézuska létezését.
A hatvanas évek egyik kutatása kimutatta, hogy az évek során rengeteget módosul a gyerekek elképzelése a Mikulásról, Jézuskáról, és az új információk tudatában, 7-8 évesen már nem hisznek a kitalált alakokban, bár lehet, hogy a játék kedvéért úgy csinálnak, mintha még hinnének benne.
A fentiekből kiderül, hogy az igazság nem egyik percről a másikra derül ki a gyerek számára, hanem egy hosszú folyamat végén nyugtázzák a fiatalok, hogy a mitikus alakok nem léteznek, igaz, valószínűleg végül valaki kimondja nekik az igazat.
A felmérések szerint az esetek 54 százalékában a szülők vallják be az igazat, de az sem ritka, hogy egy kortárs mondja meg a társának, hogy nincs Mikulás, Jézuska. Történjen bárhogy is, az egy egészséges gyerekben nem hagy nyomott.
A gyerekek életében tehát nem okoz komoly törést, ha kiderül, hogy a Mikulás, Jézuska nem létezik, de természetesen itt is vannak kivételek, hiszen az mindig van. Az is világos a tudomány számára, hogy az idősebb gyerekek között többségben vannak, akik egyfajta elégedettséggel fogadják az igazságot.
Ennek oka az, hogy úgy érzik, közelebb kerültek a felnőttek világához, nem úgy, mint a kisgyerekek, akik még hisznek a mesében. A gyerekek számára ez egyfajta fejlődési lépcsőfok, az érettség egy újabb szintje, amire büszkék.
Amennyiben mindezek ellenére bűntudatot érzünk, hogy áltatjuk a gyermekünket, akkor tehetjük azt, hogy meseként beszélünk a Mikulásról és a Jézuskáról, de azt nem állítjuk, hogy ő hozza az ajándékot, hanem inkább azt mondjuk, hogy az ő tiszteletükre adunk meglepetést a kicsiknek.
(Forrás: divany.hu)
Legutóbbi hozzászólások