Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

A legnagyobb egészségügyi problémák 2019-ben

Tetszik a cikk?

Oltásellenesség, globális influenzajárvány, légszennyezés és gyenge egészségügyi ellátórendszer is szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján.whoAz Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén indította el azt az ötéves, 3 milliárd embert érintő, stratégiai programját, ami arra a tíz kulcsterületre koncentrál, amelyek már 2019-ben is jelentős veszélyt jelentenek az emberiségre.

HIV: Napjainkban 37 millió HIV-fertőzött él világszerte, míg Magyarországon 1700 HIV-pozitív beteget vettek nyilvántartásba, ám a becslések szerint akár 4 ezer HIV-fertőzött is lehet, de jó részük valószínűleg nem is tudja, hogy beteg.

Dengue-láz: Influenzaszerű tünetekkel jár a szúnyogok által terjesztett betegség, ami akár végzetes is lehet, ugyanis a súlyos esetek 20 százaléka halállal végződik. Jelenleg a Föld lakosságának 40 százaléka van kitéve a Dengue-láznak. Ugyanakkor a klímaváltozás miatt Közép-Európában is megjelenhetnek a Dengue-lázt terjesztő szúnyogfajták.

Légszennyezés és klímaváltozás: 2019 egyik legnagyobb egészségkárosító környezeti kockázata a légszennyezés. A WHO szerint a világon 10 emberből 9 egészségtelen levegőt lélegzik be. A mikroszkopikus szennyező anyagok bejutnak a légző- és keringési rendszerbe, károsítják a tüdőt, a szívet, az agyat de más betegségeket is okozhatnak, ami miatt évente 7 millió ember hal meg az egész világon.

A légszennyezés egyik fő oka a klímaváltozás. Az ezzel kapcsolatos becslések arról szólnak, hogy 2030 és 2050 közötti felmelegedés 250 ezerrel több halált okozhat világszerte. A halálesetek növekedésében az alultápláltság, a malária és a hasmenés is szerepet játszik, nemcsak a hőség.

Globális influenzajárvány: A járványügyi szakemberek között egyetértés van arról, hogy egy újabb influenzajárvány fog pusztítani a világon, de azt egyelőre nem tudják, hogy ez mikor következik be, illetve mennyire lesz súlyos.

Válságos életkörülmények: A felmérések szerint több, mint 1,6 milliárd ember kénytelen olyan helyen élni, ahol valamilyen elhúzódó nehézség (háború, aszály, éhínség, elvándorlás) és a gyenge az egészségügyi rendszer miatt nem kaphatnak alapvető egészségügyi ellátást.

Ebola: 2018-ben két különálló Ebola-járvány tört ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol nemcsak vidéken, hanem a milliós nagyvárosokban is megjelent a vírus.

Krónikus betegségek: A WHO adatai szerint a nem fertőző, krónikus betegségek (például rád, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegségek) a halálozások több, mint 70 százalékát, tehát 41 millió ember halálát okozzák az egész világon.

Gyenge egészségügyi ellátórendszer: Ezen a területen az ideális eset az, ha az emberek az egész életükben számíthatnak az átfogó, megfizethető alapellátás, ami az esetek többségében lefedi a szükségleteiket.

Az év eleji adatok szerint, hazánkban 332 betöltetlen háziorvosi és 231 fogorvosi praxis van. A sürgősségi ellátás azért zsúfolt, mert az alapellátás nem működik megfelelően, ezért pedig nem csak a létszámhiány tehető felelőssé. A magyar betegek teljesen elvesznek az egészségügy útvesztőjében.

Szuperbaktériumok: Az előrejelzések szerint 2050-re Európában évi 400 ezer, globálisan 10 millió ember halálát okozhatják a mindennek ellenálló baktériumok, vagyis elmondható, hogy 2050-ben többen fognak meghalni a szuperbaktériumok miatt, mint a rákban.

Oltásellenesség: Míg a fejlődő országokban az oltóanyagok hiánya okoz komoly problémát, addig Európában az oltásellenes mozgalom jelenti a legfőbb veszélyt. 2018 első felében több, mint 41 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, 37-en pedig belehaltak a betegségbe, ami védőoltással megelőzhető lehetett volna. Az oltásellenesek száma Franciaországban, Romániában és Olaszországban a legmagasabb.

(Forrás: nlcafe.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*