Ha Barcelona, akkor Gaudí! Antonio Gaudí a spanyol modernizmusnak nevezett szecesszió egyik legnagyobb alakja volt, akinek neve elkerülhetetlen, ha Barcelonában járunk.

Épületek tervezése, belsőépítészeti munkák, bútorok mind-mind a művész alkotásainak részét képezik. Gaudít az organikus építészet megalapítójának is tartják, mivel egyedi stílusa a mór, gótikus, barokk elemeket ötvözi saját mesevilágával és a természettel. Ha rajongsz a művészetért, a szép épületekért, akkor Barcelona Téged sem hagy hidegen.

Eusebio Güell, gazdag textil gyáros figyelt fel az 1878-as párizsi világkiállításon a végzős építészhallgató terveire, később Gaudí legfőbb megrendelőjévé, barátjává és mecénásává vált. Antonio Gaudí viszonylag hamar rátalált egyedi stílusára, amit szokatlan mértani formák, mintás téglák, kerámiacserepekkel, kovácsoltvas elemekkel tarkított formavilág jellemeznek. Mára hét munkája már az UNESCO világörökség részévé vált.

Gaudí első jelentős műve, egyben az egyetlen olyan remeke, ami még ma is magánkézben van. Ez nem más, mint a Casa Vicens, aminek tervezésével 1880-ban bízta meg Vicens Montaner tőzsdeügynök és kerámiagyár tulajdonos. Akkoriban az építkezés helyszíne kívül esett Barcelona határain. A ház két célt képviselt: egyrészt nyári rezidenciaként működött, másrészt általa akarták bemutatni a kerámiát és a mázas csempét, azulejt is. Az épületet különösen egyedivé a külső kerámiaborítás tette.

A Güell kolónián található Güell-kripta eredetileg templomnak készült, de végül csak az alsó szint készült el. Ezen a területen Eusebio Güell gróf textilgyárának munkásai éltek, és Eusebio templomot akart a kolónia területére, de a pénzügyi problémák megakadályozták ebben. Gaudí számos olyan építészeti megoldást vetett be itt, amit először alkalmazott.

A gyors iparosodás maga után vonta, hogy az 1800-as évek végén az emberek egyre inkább eltávolodtak a természettől, a hagyományoktól és a vallástól. Güell ezt a tendenciát akarta ellensúlyozni azáltal, hogy megbízta Gaudít, tervezzen egy lakóparkot a Pelada hegyre, ami visszavezeti az embereket a régi értékekhez. Ez az építkezés 1900-ban indult el, de az arisztokrácia elzárkózott a projekt elől, így a közel 60 épülettel tervezett lakóparkból csak kettő készült el, viszont 1914-re megépültek a közterületek, így lakópark helyett gyönyörű közpark lett az eredeti tervekből.

Azok, akik érzékenyek a művészetre és jó megfigyelők, észrevehetik a park padjain Mária nevét, illetve súrló fényben rövid versekre is bukkanhatnak rajtuk.

Barcelona híres sugárútján Passeig de Gracián található Gaudí két híres lakóépülete a Casa Milá és a Casa Batlló.

Casa Milá építése során Gaudít nem kötötték anyagi korlátok, mivel egy gazdag pár megrendelésére készült a lakóház státusz szimbólumként, így a művész kiélhette az építkezés során elképzeléseit. A „Kőbányának” is gúnyolt épületben tökéletesítette a természet és építészet összeforrását. Szinte egyetlen egyenes falszakasz sem található az épületen, a homlokzat a hullámzó tengert idézi, amit kovácsoltvas erkélyek lágyítanak, a tető kéményei szobrokat mintáznak, igazi műremek, amivel a megrendelők elégedettek lehettek.

A Temple Expiatori de la Sagrada Família ( A szent család engesztelő temploma), röviden Sagrada Família szintén Gaudí híres és jelentős munkái közé tartozik. Mi több, ez élete fő műve.

José María y Bocabella, gazdag könyvkereskedőnek egy olyan székesegyház megépítése volt az álma, ahol rangtól és anyagi helyzettől függetlenül, mindenki együtt imádkozhat. Így Bocabella álmai alapján Barcelona akkori szegény negyedében kezdték meg az építkezést. Az alapokat Francesc Paula de Villar tervezte, de 1883-ban összeférhetetlenség miatt Gaudí folytatta a templom építését, aki az eredeti terveket saját stílusára formálta át. 40 évet dolgozott élete fő művén.

Annyira rabjává vált a Sagrada Famíliának, hogy teljes vagyonát is beleölte az építésébe. A nagy volumenű építkezés tervein folyamatosan csiszolgatott, így számára sem volt meglepő, hogy ennek a műremeknek a megépítése, akár két évtizedet is igénybe vehet. Híres mondása is innen származik, mert mikor a templom elkészültéről faggatták, csak így válaszolt: „Az ügyfelemnek nem sietős”. Alkotását éppen ezért a Jövő Templomának nevezte.

Már szinte remeteként élt, és alig ismertek rá az emberek, amikor a sors fura fintoraként, épp e templom közelében érte baleset a mestert. Innen a szegények kórházába került, ahol 3 nap múlva meghalt. Testét, pápai engedéllyel, az addigra már elkészült kriptában helyezték örök nyugalomra. Élete fő műve lett a nyughelye.

A székesegyház középső hajójának tetőszerkezete lassan elkészül, és megkezdheti eredeti funkciójának betöltését a templom. Novemberben XVI. Benedek pápa egy szentmise alkalmával személyesen szenteli meg.

A remekmű elkészülésének végső időpontját az optimisták Gaudí halálának 100. évfordulójára, azaz 2026-ra teszik.

Forrás: Vilagutazo.blog.hu