Görög mondák ihlette legjobb videójátékok.Rise of the Argonauts (2008): A PC-re, PS3-ra és Xbox 360-ra is megjelent, ókori Görögországban játszódó akció-RPG az első Mass Effecthez hasonló dialógusokat vonultat fel. A koncepció azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy egy valóban legendás játék váljon belőle. A korabeli kritikák szerint ennek oka az volt, hogy a Rise of the Argonautsegyik eleme sem lett igazán jól.

Ezért azért kár, mert maga a történet egész izgalmasnak hangzik, ugyanis a főhős, Iaszón (angolul: Jason), az argonauták vezetőjének menyasszonyát az esküvő napján ölik meg. A tragédia után Iaszón azt a célt tűzi ki maga el, hogy megszerzi az aranygyapjút, ami a legenda szerint képes meg nem történtté tenni a gyilkosságot, ám az aranygyapjú megszerzése rendkívül nehéz küldetés, ami során még a Tartaroszt is meg kell járnia a főhősnek.

Age of Mythology (2002): Rengetegen kedvelték a különleges stratégiai játékot, amit az Ensemble Studionak ugyanazok a munkatársai készítettek, mint a híres Age of Empires első két részét, ezért az Age of Mythology szinte ugyanazt a korszaklépkedős, nyersanyagtermelős és egységkiképzős játékmenetet kapta.

Fontos különbség azonban, hogy az Age of Mythology estében a játékos nem civilizációkat, hanem kultúrákat (görög, egyiptomi, északi) irányít, amihez segítséget kérhet az istenektől. A korlépésnél ki kell választani azokat a halhatatlanokat, akiket a játékos imádni szeretne, és akik aztán különféle bónuszok mellett mitikus egységeket bocsátanak a játékos rendelkezésére, például titánokat, kentaurokat és küklopszokat.

Ugyan az Age of Mythology három panteont is felvonultat, de a történet középpontjában egy görög hős áll, akinek minden vágya az, hogy megakadályozza Kronosz kiszabadulását.

Smite (2014): A Smite egy egész népszerűség MOBA, aminek különlegessége, hogy nem felül-, hanem hátulnézetes, a játszható karakterek pedig a híres görög istenek és legendás hősök. Manapság már elképesztően sok, 100-nál is több játszható istenséget tartalmaz a játék, amiben az Olümposz lakói képviselik az egyik legnagyobb panteont.

A Smite-ban a legjobb, hogy a fejlesztők belevitték a játékmenetbe az istenek jellegzetességeit, így például Arész egy vérszomjas harcos, aki felgyújtja és leláncolja az ellenségeit, Aphrodité pedig varázslóként segíti és védi a kiszemelt „lelki társát”. Ez az egyetlen olyan videójáték, amiben ennyiféle görög isten szerepel játszható karakterként.

God of War (2005): Aki ismeri az ókori görög történeteket, annak feltűnhetett, hogy a görög istenek elég szeszélyes, kicsinyes és kegyetlen népség. A God of War az emberek görög istenek ellen táplált ellenszenv megtestesülése, ugyanis a tulajdonképpen pszichopata Kratos valahol érthető dühvel aprítja az Olümposz isteneit, ami akár a világvégéhez is vezethet.

Hades (2020): Egyáltalán nem lehet hétköznapinak nevezni a Supergiant Games negyedik játékát, ami egy roguelite. A független amerikai stúdió már jól ismert a szokatlan művészeti stílusáról és történetmesélési módszereiről, ami nagyon jót tett a Hades-nak, ugyanis ez nevezhető az egyik nagy erősségének.

A játék főhőse egy görög alvilági herceg, Zagreusz, aki megpróbál kijutni az alvilágból a felszínre, de útközben „meghal”, aminek következményeként visszakerül az apja, Hadész házába, ahol kezdheti elölről a szökést.

Ha szökés közben a játékos lebukik, akkor a cselekmény nem pörög vissza, hanem onnan folytatódik, a karakterek pedig annak megfelelően reagálnak, hogy korábban az alvilág mely szintjéig sikerült feljutni. Ebből egy hamisítatlan görög dráma bontakozik ki, amiben a halhatatlan és makacs istenek szeretnék elrendezni a hatalmas családi viszályt.

Disney’s Hercules (1997): Minden idők egyik leghíresebb görög hősének történetét dolgozta fel a Disney 1997-bemutatott animációs filmje, a Hercules, aminek hazánkban a legismertebb videojátékos adaptációja a Disney’s Hercules. Az oldalnézetes, néhol 3D-s akciójátékra emlékeztető program PC-re, PlayStationre és Game Boy-ra is megjelent.

A játék több mindent átemelt az animációs filmből, így például konkrét jeleneteket használtak átvezetőként, zeneként pedig a Hercules dallamainak videojátékosan leegyszerűsített változatát alkalmazták.

Maga a történet sem változott, ami nem más, mint az, hogy Herkules hőstetteket hajt végre, hogy az istenekhez hasonlóvá váljon, miközben a viccesen gonosz Hadész az Olümposz leigázását tervezi.

(Forrás: hu.ign.com)