Ezeket a produkciókat érdemes megnézned, ha még nem láttad őket!andyvajnaVörös zsaru (Red Heat, 1988): A sikerhez minden adott volt. Egyfelől a hidegháború után könnyebb volt kiparodizálni az oroszokat, ráadásul a 80-as években a haverzsaru-filmeket szerették a leginkább a nézők.

A Vörös zsaru első jeleneteit Budapesten vették fel, ami a nyugati nyitás előtt álló Magyarországnak hatalmas dolog volt. A Vörös zsarut itthon egy évvel az amerikai premier után mutatták be, és míg Magyarországon több mint 800 ezer embert érdekelt, addig az amerikai nézőket nem izgatta a film.

A miniszter félrelép (1997): A kilencvenes években Vajna érezte, hogy a Cinergi az utolsókat rúgja, ráadásul a stúdió utolsó filmje, a Hollywood elé görbe tükröt tartó Burn, Hollywood, Burn elképesztő bukás lett.

A film forgatása alatt Vajna már azzal foglalkozott, hogy Ray Cooney sikertörténetét, az Out of Ordert, nem Amerikában, hanem Magyarországon hozza össze. A terv bevált, hiszen A miniszter félrelép a rendszerváltás utáni Magyarország legnézettebb magyar filmje lett a maga 660.000 nézőjével.

Saul fia (2015): Vajna és Magyarország kapcsolata 2010-től még szorosabbá vált, ugyanis 2011-ben Orbán Viktor kormánybiztossá nevezte ki a filmmogult, aki azt a feladatot kapta, hogy rázza fel a magyar filmipart.

Vajna megalapította a Magyar Nemzeti Filmalapot, ami az elődjénél szélesebb támogatási rendszerrel kecsegtette a magyar filmeket, amelyek terén egyfajta versenyhelyzetet teremtett, hiszen a támogatással készült filmektől elvárták, hogy piacképesek legyenek.

Az alapítás óta eltelt évek azt bizonyítják, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap sikeresnek mondható, hiszen a 2010-es években készült magyar filmek nemcsak a mozikba csábították be a nézőket, hanem nemzetközi szinten, díjátadókon is megállják a helyüket, sőt, a Saul fia még a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat is hazahozhatta.

Szabadság, szerelem (2006): Vajna összefogott a szintén magyar származású Joe Eszterhas forgatókönyvíróval azért, hogy tető alá hozzák a Szabad, szerelem című filmet, ami az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára elkészült.

A produkció párhuzamosan meséli el a forradalom budapesti eseményeit és a melbourne-i olimpiáét, ahol a magyar vízilabda csapat a szovjet válogatott ellen játszott, ez a mérkőzés pedig sokkal többről szólt, mint egy éremszerzés.

A Szabadság, szerelem a közönséget és a kritikusokat is megosztotta, de a témaválasztás, az időzítés és a megvalósítás elég volt a sikerhez.

Terminátor 3.: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines, 2003): A Terminátor szülőatyja, James Cameron, hallani sem akart a folytatásról, a főszerepet alakító Arnold Schwarzeneggernek pedig már 6 éve nem volt 100 millió dolláros blockbustere, ráadásul az 55 éves színész lehet, hogy formában tartotta magát, de azért mégis meglátszottak rajta az évek.

Schwarzenegger eleinte nem akart visszatérni, mert már politikai álmokat dédelgetett, ám Cameron végül meggyőzte. Vajnáék elképzelései csak felemás sikert hoztak, mert a méregdrága film Amerikában csak tűrhetően teljesített, de a produkciót megmentette, hogy világviszonylatban érdekelte az embereket egy újabb Terminátor film.

(Forrás: hu.ign.com)