Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Homályba veszett a bolondok napja eredete

Tetszik a cikk?

Milyen szokásokhoz lehet köze az áprilisi tréfáknak?april1Azzal mindenki tisztában van, hogy április elseje bolondok napja, tehát ilyenkor még a híreket sem szabad komolyan venni, főleg akkor nem, ha erősen kilóg a lóláb. Az utcán, az iskolában, a munkahelyen és otthon is jobb az óvatosság, mert soha nem lehet tudni, hogy ki és milyen csínnyel készült.

A bolondok napjáról ennyit mindenki tud, ám arra már senki sem tud felelni, hogy pontosan honnan is ered a hagyomány, mert az teljesen a homályba veszett. Teóriák azonban akadnak, ezek közül pedig a legelterjedtebb az, hogy a középkori Európában a tavaszi napéjegyenlőség jelentette az új esztendő kezdetét, ezért ilyenkor az emberek megajándékozták egymást.

1564-ben azonban IX. Károly francia király úgy rendelkezett, hogy többé nem a tavaszi napéjegyenlőség lesz az újév napja, hanem január 1-je lesz. Az alattvalók egy része nem értesült a változásról, vagy ellenezte azt, ezért továbbra is ragaszkodtak a régi hagyományhoz.

A többiek gúnyolni kezdték és április bolondjának csúfolták azokat, akik nem törődtek bele a reformba, a hátukra pedig papírhalat ragasztottak, ezért is nevezik a franciák ezt a napot április halnak (poisson d’avril).

Egy másik magyarázat az ókori Saturnalia folytatásának tekinti a bolondok napját, ugyanis ezen az ünnepen szerepet cserélt az úr és a szolga, aki néhány napig azt tehetett, amit csak akart. Ugyanakkor olyan elmélet is létezik, amelyik a Kübelé-kultusszal kapcsolatos római-görög hilaria ünnepre vezeti vissza bolondok napját.

Arra is akadt már példa, hogy valaki a bibliai özönvízben látta a szokás eredetét, mert az első galamb, akit Noé a szárazföld felkutatásra küldött ki, április 1-jén tért vissza, ezért ez a nap a sikertelen küldetés emlékét őrzi.

Egy másik Bibliával kapcsolatos teória szerint népies passiójátékokhoz van köze a szokásnak, mert Krisztust a pöre során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, majd vissza Pilátushoz küldték, tehát ennek emlékére kezdték az emberek húsvét környékén hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetni a bolond embereket.

Az északi tudósok szerint Thor, a mennydörgés istene tiszteletére rendezett áprilisi ünnepségekhez lehet köze a bolondok napjának, mert a thor bolondot is jelentett. Ugyanakkor az sem elvetendő, hogy lehet, hogy az emberek csak a szeszélyes áprilisi időjárás miatt kezdtek tréfálkozni.

A büntetlen csínytevés szokása hamar elterjedt, hagyománnyá vált, aminek még napjainkban is szívesen hódolnak az emberek. Az első áprilisi tréfák közül az egyiket XIV. Lajos francia király fia, Toulouse grófja követte el, amikor szűkebbre varratta egy márki ruháját, aki reggel nem tudta azt felvenni.

A szobájába egymás után érkeztek a beavatott csínytevők, akik azon szörnyülködtek, hogy a márki felpuffadt. Végül orvost hívtak, aki szintén tudott a tréfáról, és fejét csóválva megírta a receptet, aminek láttán a patikus azért ingatta a fejét, mert a papíron ez állt latinul: végy egy ollót és vágd fel a mellényed…

A bolondok napját hazánkban régen úgy ünnepelték, hogy szúnyogzsírért, szalmaolajért vagy libatejért küldték a gyerekeket a boltba. Egy ennél kicsit gonoszabb tréfát űzött az emberekkel az az angol újság, amely a világ első szamárkiállítására invitálta az olvasóit 1846. április 1-jére, ám a tömeg csalódottan ment haza, mert rájöttek, ők voltak a szamarak.

(Forrás: life.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*