Szűzlányok vérében fürdött a Vérgrófnő, hogy megőrizze a fiatalságát és szépségét.
A legenda szerint, a magyar származású, 1560 környékén született, Báthory Erzsébet, 650 jobbágylányt, fiút, látogatókat, és rokonokat ölt, vagy öletett meg. A század legszebb nője egy előkelő magyar arisztokrata családból származott, mely a hun Gutkeled klánból származott. A név Európa keleti részén volt ismert, mert a család Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországban, Wlachiában, és Transsylvániában is hatalmas területeket birtokolt.

A XIII. században a Gutkeled név helyett Bátor lett a birtokuk neve. A család hatalma a XVI. században volt a legnagyobb. A családban hadvezérek, papok, bírák tartoztak.

Báthory Erzsébet apja, a hadvezér Ecsedi Báthory György volt, az anyja Báthory Anna, aki az erdélyi fejedelem, és lengyel király, Báthory István húga. Az unokatestvérei közül, Báthory Zsigmond, erdélyi fejedelem, feleségül vette Maria-Christina Habsburg hercegnőt, amivel összekötötték Közép-Európa két legnagyobb hatalommal bíró családját.

A család egyáltalán nem volt csendesnek mondható, mert rengeteg vérfertőzés történt a rokonok között, ahogy az alkoholizmus, gyilkosság, szadizmus, sátánizmus, homoszexualitás is gyakori volt.

Erzsébet a nagybátyától tanulta el a sátánizmust, míg a szadizmust Klára nagynénjétől. A család állítólag Vlad Tepessel, azaz Drakulával is kapcsolatban állt. Tepes Báthory István segítségével szerezte vissza a trónját 1546-ban.

Erzsébet Nagyecseden nőtt fel, ahol megtanult magyarul, latinul, görögül és németül.
A gyermek egyszer végignézte, hogy kivégeznek egy cigányzenészt, aki állítólag eladta a törököknek a gyerekét. A tettéért belevarrták egy ló hasába, és a napon hagyták meghalni.

Erzsébetet 11 éves korában eljegyezte Fekete Bej, aki kegyetlenül bánt a török hadifoglyokkal. Az ara ekkor Sárvára került, ahol a jövendő anyósa vette gondozásába. Erzsébet már akkor nagyon szép volt, de a bőre nem volt tökéletes, mert állítólag 1574-ben egy parasztfiú teherbe ejtette, ám a csecsemőt megfojtották.

Báthory Erzsébet 15 éves korában feleségül ment Nádasdy Ferenc grófhoz, akivel ritkán találkozott a házassága ideje alatt, ezért Olaszországból hozatott szexuális játékszereket, valamint nekiállt kísérletezni a különböző mágikus főzetekkel, porokkal, kenőcsökkel.

Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet házassága után tíz éven belül nem született gyermek, de akkor a világra jött Anna. A nép ezért pletykálni kezdett, mert boszorkányságnak tartották, ha hosszú meddőség után, egy nő szült. Az első gyermekáldást még négy követte, de közülük csak Katalin és Pál maradtak életben.

Csejthe városán hamarosan a rettegés lett úrrá, mert a vár úrnője hirtelen haragjától és büntetéseitől féltek a szolgák és a jobbágyok. Erzsébet válogatott kínzásokat alkalmazott a bűnösökön, amiket ő, vagy bizalmasai találtak ki.

Az úrnő anyósa, Ursula, nem nézte jó szemmel a menye szadizmusát, ezért Erzsébet a hálószobájában végezte ezeket, a boszorkány nagynénje, Klára, közreműködésével. A gótikus ablakú szobában bekötött szájú, meztelen fiatal lányok függtek a plafonról lelógó láncokon.

Ursula halála után, semmi sem állíthatta meg a sátánista Vérgrófnőt. Télen a várudvarra állította ki a lányokat, akiket hideg vízzel leöntöttek, hogy megfagyjanak. Haláluk után, Erzsébet a vérükben fürdött, mert úgy vélte, ettől marad szép és fiatal.

1604-ben Nádasdy Ferencet megölte egy prostituált, mert a férfi nem fizette ki. Ettől kezdve Erzsébet végleg elvesztette a kontrollt, és őrült, gyilkos orgiákba ölte a gyászát. Már nem csak a környező falvak jobbágyai retteghettek tőle, hanem nemesi családok gyermekei sem voltak biztonságban az úrnőtől.

Báthory Erzsébet ámokfutásának az unokatestvére, Thurzó gróf, vetett véget, 1610 karácsonya után. A gróf és kísérete elbeszélgetett a környező jobbágyokkal, akik mindent elmondtak Erzsébet viselt dolgairól.

1610. december 30-án Thurzó gróf visszament a várba, ahol lebuktatta Erzsébetet a vár pincéjében berendezett kínzóhelyiségben. A nő éppen ezüst kádjában élvezte a vérfürdőjét, miközben körülötte orgia dúlt. A helyiségben, a hűséges szolgálókon kívül, gerendára akasztott, megkínzott lányok lógtak.

Báthory Erzsébet szolgálói, és társaik mindent elmondtak az úrnő szokásairól. Báthory Erzsébetet a vár egyik toronyszobájába falazták, ahol élete utolsó négy évét töltötte. Élelmet és vizet naponta egyszer kapott. Az úrnő hamarosan beleőrült a fogságba. 1614. augusztus 21-én végül holtan találták meg. Az 54 éves Erzsébet holtteste, a hosszú bezárás ellenére is, ugyanolyan szép, és fiatal volt, mint a büntetése elején.

Erzsébet szelleme a halála óta, a Csejthe várának romjai között bolyong, és a holdas éjszakákon bölcsődalát énekli:
“Ó vér, vér, vérnek gyermeke aludj csendesen, jó anyád, a Hold vigyáz reád. Hosszú az éjszaka, sötét a vár, de bölcsődnek rejtekén nem talál meg élet, sem halál…”