A fogalmat 30 éve használjuk, de a jelenség, a tünet együttes már leírták az I. világháborúból hazatérő katonák körében. Freud háborús neurózisként definiálta és kezelte az ebben szenvedőket.

Nagy nyilvánosságot a vietnámi háború veteránjai kapcsán kapott.

A közelmúltban a hazai TV nézők is találkozhattak a tünet együttessel. Akik követik a „Barátok közt” sorozatát, hónapokon keresztül láthatták, amint Nóra – a kislányával együtt történő elrablását követően – a betegség klasszikus tüneteit mutatta.

Az elnevezés arra utal, hogy az ebben szenvedők korábban súlyos traumát éltek át, és ezen élmények feldolgozatlansága vezet a tünetek megjelenéséhez. Háborús helyzet mellett a trauma lehet sok egyéb is. Természeti katasztrófa / földrengés, árvíz, tűzvész, tornádó, cunami, stb./, tömegszerencsétlenség, súlyos baleset, fizikai- vagy szexuális jellegű támadás, elrablás, kínzás a jellemző kiváltó okok. Emellett a hétköznapok súlyos traumái / válás, szeretett személy elvesztése/ is járhatnak hasonló következménnyel.

Traumát követően természetes, hogy időbe telik, míg az érintett feldolgozza a történteket.  Egy hónapon belül fennálló panaszok esetén akut stressz zavarról beszélünk.

A poszttraumás stressz szindróma azonban sokszor csak hónapokkal, évekkel a megrázkódtatás után lép fel, sokszor a tünetek nem hozhatók könnyen összefüggésbe a történtekkel. A szorongásos jelenségek – kezeletlen esetben – akár évekig is fennállhatnak, másodlagos lelki zavarokat, betegségeket / alkohol­- gyógyszer-, vagy drogfüggőség, depresszió, alvászavar, szociális kapcsolatok sérülése, teljesítmény csökkenés / okozva.

A vezető tünetek a következők:

  1. 1.     A traumás élmények megjelenése
  • az átélt élmények váratlan, filmszerű újraélése
  • a trauma képeinek bevillanása / flashback/
  • a történtek felbukkanása az álmokban
  • Hallucinációk, illúziók megjelenése

 

  1. 2.     Fokozott készenléti állapot
  • Feszültség, ingerlékenység
  • Alvászavar
  • Váratlan helyzetekre adott heves reakciók
  • Figyelem- és koncentrációs zavarok
  • Túlzott aggodalom

 

  1. 3.     Elkerülő viselkedés
  • A traumára való visszaemlékezés képtelensége
  • Hasonló fenyegetést jelentő helyzetek, személyek, események kerülése
  • Médiában megjelenő hasonló jelenetekre adott heves reakció
  • Érzelmi elzárkózás, visszahúzódás
  • A társaság kerülése, izoláció

A fentiek mellett állandó fáradtság, kimerültség, depresszió kísérheti az állapotot. A jelenségeket súlyos szorongás, gyakran menekülési reflex kíséri.

A statisztikai adatok szerint a súlyos traumát átéltek kb. 10 %-a betegszik meg poszttraumás stressz zavarban. Háborús körülmények között az érintettek 30 %-a is szenvedhet a fenti tünetektől.

Ki betegszik meg?

Az, hogy a traumát átéltek közül kinél alakul ki a poszttraumás stressz szindróma, több tényező is befolyásolhatja.

  • A trauma súlyossága
  • A személyes érintettség mértéke
  • Az átélt tehetetlenség mértéke
  • Korábbi traumák, személyiségfejlődési zavarok
  • Genetikai hajlamosítottság
  • Izoláció, magány, a trauma megosztásának nehezítettsége
  • Aktuális megterhelés kiválthatja a korábbi traumához kapcsolódó tüneteket

 

Terápiás lehetőségek

Különböző pszichoterápiás technikák hatékonyak lehetnek a PTSD kezelésében. Fontos, hogy a biztonságos terápiás közegben az élmények újból átélhetővé, szavakban megfogalmazhatóvá váljanak. Az élmény feldolgozásával, „megszelídítésével” oldódik az elkerülő viselkedés, az emlékek kontroll nélküli újra élése, megszűnik a készenléti állapot.

A leggyakrabban alkalmazott módszerek:

  • Dinamikus, feltáró terápia
  • Fókusz terápia
  • Kognitív-behavior terápia
  • Relaxációs módszerek
  • Hipnoterápiás módszerek

A pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is alkalmazható. A feszültségoldók és az antidepresszánsok közül kerülhetnek ki a választható készítmények.

A cikket Dr. Pálvölgyi Rita pszichiáter, pszichoterapeuta készítette

További cikkeit a www.harmoniamuhely.hu oldalon találod.