Az ünnepek közeledtével sok depressziós ember játszik el a végzetes gondolattal.
Hazánkban évente 25 ezer öngyilkossági kísérlet történik. Ez elkeserítően magas szám, ezért muszáj beszélni a témáról főleg most, hogy közelednek a karácsonyi ünnepek, amikor sok magányos ember fejében fordul meg a gondolat, hogy eldobja magától az életet.

Az öngyilkosságról sok tévhit él a köztudatban. Most ezeket fogjuk eloszlatni.

„Rosszat teszünk azzal, ha beszélünk az öngyilkosságról”: Sokan azt hiszik, hogy ötleteket adnak, elindítják, erősítik valakiben az öngyilkossági késztetést, ha szóba hozzák. A szakemberek azonban azt mondják, hogy az segít, ha egy problémáról nyíltan beszélünk, és nyitottak, elfogadóak vagyunk azzal kapcsolatban, amit a másik mond. Fontos, hogy ilyenkor ne dorgáljunk, és ne értékeljünk!

„Az öngyilkosságot semmi sem jelzi előre”: Nagyon sok különböző jelzés figyelmeztethet, hiszen az illető beszél a tervéről, utal rá, hogy eljátszott a gondolattal, alvászavarokkal küzdhet, vagy viselkedésváltozás figyelhető meg nála, nem eszik, kivonja magát a társaságból, nem érdeklődik többé a munkája/hobbija/tanulmányai iránt, elhanyagolja magát, végrendeletet ír, lezárja az ügyeit, vagy elosztogatja a tulajdonait.

Azokra is oda kell figyelnünk, akik már kísérletet tettek az öngyilkosságra, esetleg nagy veszteség, trauma érte őket, vagy többet kezdtek inni, esetleg drogoznak. Ha a környezetünkben valakin több jel is megjelenik, akkor oda kell figyelnünk!

„A férfiak és a nők ugyanolyan arányban lesznek öngyilkosok”: A világon háromszor annyi nő próbálja megölni magát, mint férfi, de kétszer-háromszor több férfi hal meg öngyilkosság következtében.

„Aki beszél róla, végül úgysem teszi meg”: Szinte mindenki figyelmezteti a környezetét, hiszen ez segélykiáltás, a kilátástalanság jelzése, és nem figyelemfelkeltés, tehát vegyük komolyan, ha valaki ilyesmit mond!

„Aki öngyilkossággal próbálkozik, az biztos bolond”: A többség nem elmebeteg vagy pszichikus. Igaz, az elkövetők felénél mentális problémáról van szó, ám ők legtöbbször alkoholisták, vagy hangulatzavartól szenvednek.

Az öngyilkosságot megkísérlők életében jellemzően sokkal több stresszes esemény történt, mint az átlagemberében, ezért elkeseredtek, kétségbeestek, vagy jobban szorongtak, esetleg nagyobb lelki fájdalommal küszködtek.

Ezek a stresszes események bárki életében előfordulhatnak, hiszen például olyasmiről lehet szó, hogy egy szeretett személy meghalt, vagy szakítás, válás miatt jelentkezik az öngyilkossági hajlam, esetleg hosszú ideje munkanélküli valaki, de a betegségek, rossz bánásmód is ide vezethet.

„Aki egyszer megpróbálta, másodszor is meg fogja tenni”: Aki egyszer megpróbálta megölni magát lehet, hogy újra megpróbálja, de az illető kimászhat a gödörből, ha megfelelő gondoskodást, támogatást, és kezelést kap.

„Ha valaki meg akarja tenni, az meg is teszi”: Valójában még annak is vegyesek az érzései, akinek a helyzete nagyon súlyos, de még a végső pillanatig hezitál. Egy pillanat, történés, vagy beszélgetés még azoknál is hozhat változást, akik eltökéltek.

(Forrás: divany.hu)